Az idén 26 százalékkal nő a csődök száma a globális gazdaságban, egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító elemzésében. A tanulmány szerint 2020 első felében a vártnál kevesebb vállalat dőlt be, főleg az egyes országok mentőcsomagjai és a csődeljárások befagyasztása miatt. Ha az őszi, második hullám ellenére maradnak vagy tovább enyhülnek a karanténszabályok, az ugyan segíti majd a gazdaság talpra állását, de elindítja a csődhullámot is. A csődeljárásokat ugyanis a legtöbb országban csak átmenetileg függesztették fel.
Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a koronavírus elleni intézkedések nyomán eddig kevesebb vállalat csődölt be, mint tavaly ugyanekkor, vagyis a járvány eddig nem okozott csődhullámot. A helyzet azért alakult a vártnál jobban, mert a legtöbb országban a hitelezők átmenetileg nem indíthattak felszámolási eljárást a vevőik ellen, illetve megemelték az adósságküszöböt is. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a bedőlések sorozata az év második felében kezdődik. – „Vihar előtti csendről van szó, az egyes országok átmeneti intézkedéseinek hatását látjuk. Az év végére azt várjuk, hogy 26 százalékkal több lesz a csőd a világgazdaságban, mint tavaly. A legnagyobb vesztes Törökország lesz 41 százalékkal, és őt követi majd az Egyesült Államok és Hongkong 39-39 százalékkal.” – mondta az országigazgató.
Az elemzők úgy becsülik, hogy Európában Portugália (36 százalék) vezeti majd a csődrangsort, utána következik Oroszország (35 százalék), Hollandia (34 százalék) és Spanyolország (30 százalék). A lista első harmadában van Belgium (20 százalék), Olaszország (17 százalék) és Franciaország (15 százalék) is. A legkedvezőbb a helyzet Németországban, ahol az év végéig a bedőlések mindössze 6 százalékos növekedésre lehet számítani. Jól áll Svájc és Kanada (8 százalék), Svédország (9 százalék), Görögország (10 százalék) és Dánia (11 százalék) is.– „Az intézményi-jogszabályi környezet nagyon is befolyásolja a csődök számát. A német szabályozás a bajban levő vállalat átszervezését preferálja, nem pedig a csődvédelmet. Az olasz csődeljárás olyan hosszú, bürokratikus és drága, hogy a bedőlni készülő cégek illetve a hitelezők inkább a csőd előtti egyezségi megállapodásokon keresztül, a bíróságon kívül próbálják menedzselni a felszámolást. A jelenlegi holland szabályozás pedig arra készteti a nem stabil cégeket, hogy becsődöljenek, és egy új vállalat alapításával folytassák a tevékenységüket.” – mondta az országigazgató.
Az Atradius tanulmánya szerint a jövő évi adatokat az határozza meg, megszületik-e a koronavírus elleni vakcina 2021 első felében, és hogy milyen ütemben enyhülnek a karanténszabályok. Az optimista forgatókönyv szerint a legtöbb országban csökken majd a csődök száma, kivéve azokat az országokat, amely későn fagyasztották be a csődeljárásokat. Így például Spanyolország 44 százalékos becsődölési arányra számíthat, de romlik majd a helyzet Ausztráliában (34 százalék), vagy Kanadában és Franciaországban (22 százalék) is. 2021-ben a legjobban Görögország áll majd, ahol az ideihez képest 25 százalékkal lesz kevesebb csőd, a második Csehország (-17 százalék), a harmadik pedig Új-Zéland (-14 százalék).
Magyarországon a vállalkozások 17 százaléka került súlyos helyzetbe a járvány miatt és 22 százalék számol be romló kilátásokról. A cégek 68 százaléka tapasztal beszállítási problémákat. Ugyanakkor a nyáron egy hónap alatt majdnem 3 ezer céget alapítottak Magyarországon. Vanek Balázs szerint ezt részben a munkanélküliség növekedése magyarázza, hiszen ez együtt jár a kényszervállalkozások számának erősödésével. Az országigazgató ezért is tartja fontosnak, hogy a magyar kormány az ősszel milyen további intézkedésekkel segíti a gazdaságot.
