Új pénzügyiegészség-programot indított az Erste. A Pénzügyi Patrónus Program célja a nevelőotthonban élő gyermekek pénzügyi és szociális készségeinek fejlesztése a tanárok, szociális munkások képzésével, valamint az állami gondozott háttérrel rendelkező, nehéz körülmények között élő családok támogatása adósságaik rendezésében.
Pénzügyi Patrónus Program néven, civil szervezeti partnereivel közösen indított új pénzügyiegészség-programot az Erste. A pénzintézet célja az állami gondozott gyermekek pénzügyi és szociális készségeinek fejlesztése nevelőik képzésével, valamint azon nehéz anyagi helyzetben lévő, marginalizált helyzetben lévő családok támogatása adósságaik rendezésében, ahol legalább az egyik szülő gyermekotthonban nevelkedett. „Az Erste kötelességének tekinti, hogy aktívan részt vállaljon a pénzügyi ismeretek fejlesztésében, azt valljuk, a pénzügyi oktatás jelenti az alapot pénzügyi egészségünk megőrzéséhez. Ez következik a bank több mint 200 éves alapelveiből is. Ezek a pénzügyi ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy az állami gondozásban nevelkedők higgyenek magukban, és akik hisznek magukban, azok többet érnek el” – mondta el sajtótájékoztatóján Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója.
A Pénzügyi Patrónus ifjúsági programja pénzügyi egészségügyi oktatást nyújt az állami gyermekotthonok 24 szociális munkásának és tanárának, akik idén mintegy 350 gyermeknek adják tovább az így elsajátított tudást. A program kombinálja a pénzügyi és szociális készségek fejlesztését – részben alapvető pénzügyi ismereteket ad át, részben egyfajta szemléletet. Az ismeretek közé tartoznak az alapfogalmak (bankszámla, bankkártyahasználat, takarékosság, hitel, személyes költségvetés) megismerése, míg a szemléletformálás célja részben a pénzügyekkel kapcsolatos félelmek és ismerethiány oldása. Fontos eleme a képzésnek a célok kitűzése, az odavezető út átgondolása, a karriertervezés és a vállalkozásindítással kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása is. A nevelők eszközöket kapnak ahhoz, hogy ők maguk a mindennapokban, egyéni és csoportos formában tudják a fiatalokat kísérni, mentorálni életvezetésükben – ismertette Hámori Zoltán, a programban részt vevő Csoport-téka Egyesület projekt koordinátora.
A Pénzügyi Patrónus Program másik eleme azon marginalizált helyzetben lévő családok mentorálása, felkarolása pénzügyi tanácsadással és gyakorlati támogatással, ahol legalább az egyik szülő korábban gyermekotthonban nevelkedett. Az Erste együttműködő partnerével, a Tűzcsiholó Egyesülettel közösen igyekszik segítséget nyújtani a kiútkeresésben, a hivatalos ügyek intézésében, és a vállalható törlesztési konstrukciók kialkudásában. A program célja a családok pénzügyi know-how-ja, pénzkezelési készségeik fejlesztése, valamint az eladósodás megelőzése, illetve a meglévő tartozások kezelésének elősegítése. Az Erste és a Tűzcsiholó Egyesület adósságkezelő programjában jelenleg hat család vesz részt. (A program előképe a BAGázs Közhasznú Egyesület – szintén az Erste támogatásával megvalósuló – adósságkezelő programja, amelyben jelenleg is kilenc rászoruló család kap segítséget.) „Ahol generációk óta adósságcsapdában vannak a családok, transzgenerációs a munkanélküliség, vagy épp szociális okok miatt emelték ki a gyermeket a családból, ott nincs kitől megtanulni, hogyan bánjunk erőforrásainkkal, hogy tervezzünk és érjük el céljainkat. Nem egyformán indulunk az életben, ezért fontos, hogy legyen védőháló, ha megcsúsznánk, legyen kihez fordulni a bajban – hívta fel a figyelmet Jelasity Radován.
A családi minták, vagy azok hiánya meghatározó a pénzügyi kultúra kialakulásában. A gyermekotthonokban nevelkedő gyermekeknek nem áll módjukban megtanulni, hogy egy család hogyan gazdálkodik, mire kell pénzt kiadni, mennyibe kerül a lakás fenntartása, a villanyszámla, a fűtés, az élelmiszerek. Az állami gondozásban felnőtt emberek döntő többsége nem tanulja meg a családi gazdálkodást, pénzkezelésük nem tudatos. A bevételeket és a kiadásokat sokan nem gondolják át, nem tervezik meg azt, hogy mit mire fognak költeni. Ha van bejelentett munkájuk, többségük kölcsönt, például áruhitelt vesz fel, amit később nem képes fizetni. Ezért az adósság a kamatokkal együtt már olyan mértékű lesz, hogy esélyük sincsen azt visszafizetni. Mivel adósságcsapdába kerülnek, elesnek nagyon sok kedvezménytől is – mondta Illésné Áncsán Aranka, a jelenleg mintegy száz családot segítő Tűzcsiholó Egyesület elnöke.
A gyermekotthonok, helyzetükből adódóan nem tudják megfelelő módon felkészíteni a gyerekeket a társadalmi integrációra. Ezek a gyermekek nagyon sok hátránnyal és hiányossággal indulnak, ami gyakran megoldhatatlan nehézségek elé állítja a családokat, veszélyeztetve a gyerekek családban való nevelkedését. Azoknak a családoknak, ahol az egyik, vagy mindkét szülő állami gondozott volt, fontos megtanulni a tudatos pénzgazdálkodást. A képzés során nagyon érdekes látni, amikor a szülők megértik például, hogyan működik a hitelfelvétel és hogyan kell a kölcsönt visszafizetni. Rácsodálkoznak arra is, hogy milyen okosan meg lehet tervezni a család kiadásait a bevételekhez igazítva. Az adósságrendezés folyamata pedig arra ébreszti rá a családokat, hogy nem teljesen reménytelen a helyzetük – tette hozzá Illésné Áncsán Aranka.
„Mi, a gyermekotthonokban nem láttuk azt, hogy egy család hogyan gazdálkodik. Nem tudtuk megtanulni, milyen kiadásai vannak egy családnak, mire kell költeni. Mivel nem nagyon volt pénzünk, azt sem tudtuk elsajátítani, hogyan kellene azt beosztanunk. Fontos lenne, hogy az iskolákban is legyen pénzügyi tudatosságra nevelés, de az állami gondozottaknak erre a tudásra különösen nagy szüksége van. Ha egy volt állami gondozott bajba kerül, nincs ott a család, aki mögötte állna és segítené, mi csak magunkra számíthatunk – fogalmazott Oláh Ibolya énekesnő, a Tűzcsiholó Egyesület társalapítója.
