Ha szabad a kezünk, vásárolunk

Most már sehol nem húzzák fel a szemöldöküket a boltosok, ha a telefonomat, netalántán az órámat érintem oda a fizetésnél a terminálhoz – mondta el Mondovics Péter az mmonline.hu-nak adott interjúban. A Mastercard marketing menedzsere beszélt arról is, hogy Magyarország miért az elhagyott kosarak országa, mikor tűnhetnek el az életünkből a műanyag bankkártyák és hogy a legtöbben honnan indítják az online vásárlást.

- Hány év még szerinted, mire a plasztik kártya teljesen eltűnik?

- Jó kérdés. Lehet kettő, öt, tíz vagy húsz - ez függ a teljes fizetési iparág digitalizációs ütemétől, no meg attól, hogy az emberek mennyire merik elengedni a fizikai dolgokat. Az én véleményem az, hogy a bankkártya, mint megbízható elektronikus pénzügyi eszköz a jövőben is létezni fog. Nem lesz többé plasztik, csak egy környezetbarát digitális, virtuális kártya a telefonunkban. Vagy az óránkban. Esetleg a gyűrűnkben. Ezzel párhuzamosan a mi szerepünk, mint kártyatársaság is átalakul: kevesen tudják, hogy mi valójában nem bocsátunk ki kártyákat és nem is fogadunk el kereskedőknél kártyás fizetést – mi az egész ökoszisztémán belül egy közvetítői szerepet játszunk, nevezetesen azt, hogy az adott fizetés országhatártól, időponttól vagy bármilyen külső tényezőtől függetlenül biztonsággal végbemenjen. Ez a jövőben nem fog változni, legfeljebb a csatornák bővülnek ki – de a cél ugyanaz: legyen a fizetési élmény jó és biztonságos.

- Hatalmasat fejlődött a digitalizáció és a digitális fizetés a COVID alatt. Nem félsz, hogy megtörik a lendület?

- A GKID legfrissebb eCommerce piaci körképe szerint jelenleg hazánkban a teljes retail forgalom picivel több mint 10 százaléka a történik elektronikus csatornákon. Ez első pillantásra - különösen a fejlődési ütemet tekintve - nagyon klassz, de még mindig elmaradunk az európai 19 százalékos átlagtól. Ha ebben a szegmensben tudjuk növelni a kártyás előre fizetés arányát, az jobb ügyfélélményt eredményez, hosszú távon pedig fehérebb gazdaságot, kiszámíthatóbb működést. Amit a COVID alatt láttunk, az a már múltban megkezdett digitalizációs trendek gyorsulása. A bezártság alatt rá voltunk kényszerítve arra, hogy bizonyos dolgokat digitálisan intézzünk – ezek egy része marad, más része viszont visszatér a digitálisból a fizikai térbe. Jó az étel házhozszállítás, meg is van a helye az életemben, de azért szeretnék havonta minimum egyszer elmenni étterembe, mert az ad igazi élményt. A digitalizáció még inkább a telefonunkhoz láncolt minket. Ma már gyakorlatilag bármit rendelhetünk rajta keresztül és bármit el is intézhetünk. Sokat beszélgettünk arról a banki partnerekkel, hogy a bankolást alapvetően írhatja át ez a hullám: a régebbi generációk számára természetes volt a bankfiókba járás, azonban a mai fiatalokat (és a kevésbé fiatalokat) egyre nehezebb beterelni oda: alap elvárás az, hogy a banki kapcsolat a bankfiók helyett az app store-ból elindítható legyen.

- Milyen hatással van ez a mobilhoz kötés a fizetésekre?

- Most már sehol nem húzzák fel a szemöldöküket a boltosok, ha a telefonomat, netalántán az órámat érintem oda a fizetésnél a terminálhoz. Nagyon sokat tettünk ezért a banki partnereinkkel, éppen ennek köszönhető, hogy az MNB legfrissebb statisztikái szerint több mint másfél millió kártya van már beregisztrálva az Apple Pay vagy a Google Pay szolgáltatásokba. A webes fizetés is átalakul: az, hogy az online fizetés is olyan akadálymentes legyen, mint a fent említett mobilos fizetési módok, mára alapelvárás. Tavaly a Fizetési Élmény Riportban pont ezt feszegettük: Magyarország az elhagyott kosarak országa, a megkérdezettek 90 százaléka hagyott már abba fizetést az online kereskedőnél, mert nem volt jó vagy bizalomgerjesztő az oldal. Az a kereskedő, aki nem tesz ez ellen, jelentős üzletet veszíthet. Ugyanígy alapelvárás a gyors és transzparens működés; az, hogy mobilról akár két villamosmegálló között meg tudjam venni a mozijegyemet aznap estére, fizetéssel együtt.