A kereskedők és szakmai szövetségek által előrejelzett idei 10-15 százalékos áremelkedés ellenére a vevők továbbra sem a fenyőfán terveznek spórolni. 41 százalék azok aránya, akik 10 ezer forintnál is magasabb összegből tervezik beszerezni a karácsonyfát, a vásárlók 60 százaléka pedig a legdrágább fenyőfaj, a nordmann fenyő iránt érdeklődik - derül ki Agroinform.hu felméréséből.
Ezekben a napokban kezdik tömegesen árusítani a fenyőfát utcai és piaci standjaikon az alkalmi fenyőárusok. Az idei fenyővásár időszakát nem csupán a kétszámjegyű áremelkedés, hanem a háztartások korábbinál bizonytalanabb anyagi helyzete is jellemzi, így felmerül a kérdés, hogy mindez hogyan tükröződik majd a vásárlási szokásokban. A felmérésből az derül ki, hogy a többség nem tervez változtatni: a válaszadók többsége, 52 százaléka azt jelezte, hogy évente egyszeri kiadásról lévén szó idén is a szokásos fajtájú és méretű fenyőt fogja megvenni. 19 százaléknyian esetleg a tervezett méretben lépnek majd vissza. 17 százalék igyekszik olcsóbb beszerzési hely keresésével vagy ügyesebb alkuval kompenzálni az áremelkedést. Olcsóbb fajtára csupán 8 százaléknyian váltanának, és mindössze 4 százaléknyian fogják meggondolni, hogy eddigi szokásukkal szakítva idén vesznek-e egyáltalán fenyőfát.
Piaci kereskedők előrejelzése alapján a fenyőfaárak a tavalyihoz képest idén decemberben 10-15 százalékkal emelkednek: a lucfenyőt 5 ezer forintért, az ezüstfenyőt 6.7 ezer forint között, míg a nordmann fenyőt 8 ezer forint körüli áron lehet majd megvásárolni méterenként.
A realitásokkal számolva idén jelentősen nőtt a fenyőfára szánt összeg nagysága: a tavalyi 49-ről 67 százalékra nőtt azok aránya, akik idén 7 ezer forintnál nagyobb összeget fordítanának erre a célra, ezen belül 41 százaléknyian 10 ezer forintnál nagyobb összeget is költenének.
Töretlenül hódít a nordmann fenyő
A fenyőfát vásárlók körében évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nordmann fenyő: míg a tavalyi felmérésben 54 százaléknyian választották, idén már 60 százaléknyian részesítik előnyben ezt a fajtát. A lucfenyő 22, míg az ezüstfenyő 15 százalékos értékkel foglalja el a népszerűségi lista következő helyeit. További fajtákat (pl. duglászfenyő, feketefenyő) a vásárlók mindössze 3 százaléka keres az árusoknál.
60 százaléknyian másfél méter feletti, 40 százaléknyian e méretnél kisebb fenyőt terveznek vásárolni, gyökeres, földlabdával árusított fenyők iránt pedig minden nyolcadik vásárló érdeklődik.
Műfenyővel lennénk környezetvédők?
A felmérés alapján jelenleg a lakosság 25-30 százaléka díszít karácsonykor fenyő helyett műfenyőt. A műfenyőt választók körében a környezet védelme a leggyakoribb indok (40%), de sokan emelik ki a több éven át lehetséges felhasználhatóság miatti árelőnyt (35%), illetve a kiszáradásból fakadó levélhullás hiányát (26%) is. Ugyanakkor tudni kell, hogy a karácsonyfának ültetett fenyő összességében környezetbarátabb, mint a műfenyő. Termesztése igen hasonló más mezőgazdasági növényekéhez, a kidobott fák többségét pedig komposztálják, így azoknak sem az előállítása, sem a megsemmisítése nem terheli jelentősen a környezetet. Vásárlásukkal pedig nem távol-keleti gyártókat, hanem nagyrészt hazai termelőket támogatunk.
Azt, hogy végül mennyi fenyőfa fogy el karácsony előtt, csupán az utolsó napokban fog kiderülni, a vásárlók ugyanis hagyományosan ekkor foglalkoznak a fenyő beszerzésével: 31 százaléknyian idén is az utolsó hétre hagyják a vásárlást.
Idén a szárazság és a meglóduló költségek sem kímélték a termelőket
Magyarországon ma 3000-3500 hektáron termesztenek fenyőfát, az így megtermelt mennyiség a hazai kereslet mintegy háromnegyedét fedezi, a többi fenyő importból származik. Az Agroinform.hu által megkeresett fenyőfatermelők többsége számára a legtöbb gondot idén az aszály okozta: a csapadékhiány és az intenzív hőhullámok jelentősen károsították az ültetvényeket.
Eközben a növényvédelemre, a szállításra, illetve a munkabérekre költött összegek erőteljes emelkedése miatt a fenyőtermesztéshez kapcsolódó költségek oly mértékben emelkedtek, amit a piaci áremelés csak kis részben képes kompenzálni – már csak amiatt is, mert a többletbevétel jelentős része a kereskedőknél csapódik le.
Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégia Tervben a következő évekre a díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása is megjelent, így remélhető, hogy 2023-tól ezt a nehéz helyzetben lévő ágazat is több forráshoz juthat.
