Így alakul az allergia elleni szerek hirdetési piaca

Körülbelül minden ötödik Magyarországon élő szenved az allergia valamilyen formájától. Ugyanakkor az OTC-re fordított médiaköltések mintegy 1 százaléka realizálódik csak ebben a szegmensben, azaz az allergia elleni szerekre fordított összeg nem számít jelentősnek a médiapiacon – derül ki a Kanta Hungary elemzéséből.

 

 

Ha a reklámra fordított kiadások oldaláról vizsgáljuk, zsúfoltnak semmiképpen nem nevezhető az antiallergén szerek piaca: az elmúlt 2 évben leginkább a Rhinospray és a Claritine dominálta a szegmenst, együttesen 90 százalékhoz közeli részesedéssel. 2018-ban még egyáltalán nem aktív Snup tengervizes orrspray, vagy a médiaköltését idénre több, mint kétszeresére növelő Reventil is szinte jelentéktelen szereplőnek számított mellettük. Kiszereléseket tekintve erősen az orrspray dominál a kommunikációban, ezt követi a tabletta és végül a szemcsepp.

 

 

Született az évek során néhány ernyőmárka (pl. az Allegra kezdetben csak filmtabletta formájában létezett, de jelenleg már kapható orrspray és szemcsepp formájában is), továbbá több megfázás elleni orrspray gyártója piacra lépett a termék antiallergén verziójával, ezzel növelve a megfázás időszakán túli eladásaikat. A reklámokban azonban csak az Allergodil és a Reventil szerepeltetett többféle kiszerelést is, mindkét esetben szemcseppet és orrsprayt egyaránt.

Jóllehet van olyan embertársunk, akinél akár a naptári év minden napján jelentkezhetnek az allergia tünetei, mégis elsősorban szezonális betegségként tekintünk az allergiára, köszönhetően leginkább a légúti allergiát a legtöbb embernél kiváltó növények, elsősorban a parlagfű virágzási időszakának. Nos, ezt láthatjuk a hirdetések havi megoszlását vizsgálva is: augusztusban találkozhatunk a leggyakrabban antiallergén készítmények hirdetéseivel. A reklámokban az allergia szezon összesen mintegy hét hónapot ölel fel, márciustól szeptemberig terjedően. Jóllehet a reklámok üzenetében már a por- és állatszőr allergia is megjelenik, ami biztosíthatja a fenti időszakon túli magasabb forgalmat is, ebben a hidegebb időszaban alig találkozunk kommunikációval az allergia elleni szerek szegmensében.

Ahogy más OTC szegmensek esetén is általában, itt is a televízió a legjelentősebb médiatípus. A legjellemzőbb a 25 másodperces tévészpot volt az elmúlt négy évben, emellett néhány kisebb márka próbálkozott még 5 másodperces szponzori megjelenésekkel. (Aqua Maris, Aszpartát: Tv2, Zilola: RTL Klub Időjárásjelentés.) Kombinált megjelenésekkel, mint például két reklámfilm párhuzamos sugárzásával, egyáltalán nem találkoztunk.

Fontos ugyanakkor megemlíteni az online videócsatornák fokozatosan növekvő szerepét: leginkább a Sanofi-Aventis márkái (Allegra, Rhinospray) voltak itt aktívak, és a nézettségi trendeket követve a nemzetközi site-ok (pl. YouTube) mellett fokozatosan megjelentek a magyar stream oldalakon is (Indavideo, RTL Most). Az online kreatív megoldások közül – a weboldal szponzorációt is többen alkalmazták, ahol egy-egy weblap teljes „beöltöztetésével” biztosít magának tartós online jelenlétet egy márka: 2016 és 2018 között számos alkalommal láthattunk ilyet. Hasonló, a médiahordozó szinte teljes felületét kihasználó köztéri megoldással a Rhinospray kampányaiban találkozhattunk tavaly, a tömegközlekedési eszközökön.

Felépítésüket, hatásmechanizmusukat tekintve az allergia ellenes szerek reklámfilmjei az elmúlt néhány évben semmiben sem különböznek a többi OTC reklámtól: jellemzően a tünetek vagy a kiváltó okok felsorolásával kezdődnek, bemutatva egy-egy szenvedő, elsősorban férfi pácienst. Majd jön a megoldás, a termék, annak előnyeivel és az azt követő eredmény, az újra tünetmentes, boldog allergiás ember. Emellett leginkább a vény nélkül kapható antiallegén készítmények használatáról szól még az érintettek a reklámok többsége.

Czibulka Anna, Kantar Hungary, Media divízió