Nem történt érdemi előrelépés a hazai kis- és középvállalkozások digitális versenyképességében az elmúlt három évben a Digiméter index szerint. Várható ugyanakkor, hogy a 2022. év végén kibontakozni látszó gazdasági recesszió, a megnövekedő energiaárak és infláció hatására a cégek hatékonyság-javításba kezdenek, aminek alapvető eszköze lehet a digitalizáció és az adatvezérelt működés erősítése. A digitalizációban legfejlettebb pénzügyi területhez kellene minden téren felzárkózni a hazai cégeknek.
A Digiméter 2020. és 2021. után idén is megmérte a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációját. A három év adatai alapján kijelenthető, hogy továbbra sincs érdemi elmozdulás a digitális versenyképességben, a pozitív és a negatív hatások kioltják egymást. A főindex értéke százas skálán mérve 41 lett – ugyanez az érték 2020-ban és 2021-ben is 40 volt. A hazai cégek a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció eredményeit megtartották, de nem fejlődtek tovább.
A Digiméter, a digitális „méterrúd” a már megszokott módon közel 50 kérdéssel, 6 területen vizsgálta a cégek digitalizációját (digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, informatikai biztonság). A telefonos adatfelvétel 2022. szeptember 19-én zárult, a 674 cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió - 18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.
Nincs előrelépés
A hat alindex egyike sem változott szignifikánsan 2022-re, amit értékelhetünk negatívan és pozitívan is. Pintér Róbert, a Digiméter szakmai vezetője szerint “legalább egy-két alindexben jó volna az előrelépés, vagy azért, mert nagyon alacsony az értéke, emiatt könnyen növelhető lenne, vagy mert azt bizonyítaná, hogy a magyar vállalkozó „vérszemet kapott” az elmúlt két év tapasztalatai alapján.”
De pozitívan nézve az eredményeket továbbra is fennáll a lehetőség, hogyha egy vállalkozás intenzívebb digitalizációba kezd idehaza, akkor talál olyan területet, ahol hamar fel tud zárkózni az átlaghoz és akár annál jóval magasabb fejlettséget is el tud érni (például az értékesítés és marketing terén). Általában véve is elmondható, hogy elérhető, sőt meghaladható a kkv-k átlagos digitalizációs szintje azoknak, akik úgy döntenek, hogy a 2022. év végén kibontakozni látszó gazdasági recesszió, az elszabaduló energiaárak és a megnövekedett infláció hatására hatékonyság-javításba kezdenek, aminek fontos eszköze a digitalizáció és az adatvezérelt működés erősítése.
A legfejlettebb 20%-ba tartozó cégeknél sincs szignifikáns változás – vagyis egyelőre a legjobbak is beérik azzal, ahová eljutottak. A Digiméter várakozása, hogy ha a jövő évi kutatásig jellemző marad a recesszió és a magas infláció (a prognózisok sajnos ezt mutatják), akkor 2023-ra lehet szignifikáns előrelépés a hatékonyságnövelést támogató digitalizáció terén is.
“A pénzügyekhez kellene felnőnie a magyar kis- és középvállalkozásoknak a Digiméter által vizsgált területek mindegyikén, de azért még ezen a téren is van hova fejlődni. Mostanában mindenki és minden vállalkozás életében sok a bizonytalanság, a koronavíruson és a gazdaságunkban bekövetkező negatív fordulatokon felül gondoljunk csak a kata adózási forma jogszabályi környezetének hirtelen és drasztikus megváltozására. A vállalkozásokra egy hasonló módosítás rendkívüli terhet ró, amelyben hatalmas támogatást – akár túlélést – jelenthet az automatizmusokon alapuló működés. A Számlázz.hu ezért számos formában segíti a vállalkozások digitális fejlődését, és nemcsak a számlázással összefüggésben. Adózási támogatást nyújtunk az új helyzetbe került volt-katásoknak, a likviditásuk fenntartását is célzó pénzügyi szolgáltatásokat vezetünk be, és nem utolsó sorban edukációs platformot is biztosítunk, hogy minél rugalmasabban tudjanak reagálni a változásokra, ezáltal válságállók lehessenek” – emelte ki Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.
A tavalyi évhez hasonlóan a fő- és alindexek szintjén látható mozdulatlanság a mélyben helyenként szignifikáns fejlődés és visszalépés elegyét mutatja (tehát a kettő kiegyenlíti egymást). A fontosabb eredmények:
Digitális jelenlét: magasabb azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek honlappal és/vagy webáruházzal (összességében a kkv-k 79%-ának van honlapja - 2021-ben ez 73% volt), illetve lényegesen kevesebben vannak, akik csak alkalmilag frissítik ezeket.
Digitális mindennapok: a kkv-kban dolgozó alkalmazottak 67%-a dolgozik informatikai eszközökkel (ez nem változott 2021-hez képest). A home office lehetősége a cégek kb. negyedénél (24%) elérhető legalább heti egy napot a munkavállalók számára – de átlagosan csak a munkavállalók 8%-a veszi igénybe, ez érdemben nem változott 2021-hez képest.
Vállalkozásvezetés: az adatvezéreltség terén nagy jóindulattal is csak egyhelyben járnak a cégek: a 2021-es 74%-ról 69%-ra esett azon cégek aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később döntéshozáshoz használják fel. Az adatmonitorozás eszköze sem változott az elmúlt két évben: továbbra is a cégek kétharmada (68%) „excelezik” az adataival és a cégek harmada (31%) egyszerű papíralapon (is) gyűjti az adatait 2022-ben, ami kizár minden automatizálási vagy gyors döntési lehetőséget.
Értékesítés és marketing: továbbra is ez a hat dimenzió közül a legkevésbé fejlett 17-es pontszámmal. A kkv-k nagyjából fele egyáltalán nem folytat hirdetési tevékenységet, 43% online hirdet (ebből 33% egyetlen csatornán), 27% offline. Inkább az 50 fő feletti és kereskedelmi cégek hirdetnek online és szignifikánsan kevésbé jellemző ez az ipari cégekre.
Digitális pénzügyek: ez az egyik legfejlettebb index, de itt sincs érdemi előrelépés 2021-hez képest - akkor 60, most 61 lett az értéke. 85% vesz igénybe a számlavezető bankjánál online szolgáltatást, ami szignifikánsan kevesebb, mint 2021-ben (89%) vagy 2020-ban (90%). 2020 óta fokozatosan nő az elektronikus számlát kibocsátó és befogadó cégek aránya - rendre 44%-48%-51%
Informatikai biztonság: 54 pontjával ez egy közepesen fejlett indexnek tekinthető (ám a 2021-es 57 ponthoz képest visszaesést látni) - minél nagyobb egy cég (létszám és árbevétel alapján), annál komolyabban veszi ezt a területet. Egyre kevesebb cégnél nem készül automatikus biztonsági mentés (rendre 29%-23%-20%), de ahol készül, 65%-nál rendszerint csak egyféle. Továbbra is elmondható, hogy minden ötödik-hatodik cégnél nem használnak alapvető biztonsági megoldást (egyedi azonosítást vagy jelszót) a számítógépbe való belépésnél.