Az autóvásárláson gondolkodó magyarok 29 százaléka már elektromos autót venne – derül ki az E.ON és a KantarEMNID legutóbbi közös, reprezentatív közvéleménykutatásából.
A magyarokat csak a románok és olaszok előzik meg a felmérés szerint: mind a keleti szomszédunknál, mind Olaszországban az autót vásárolni tervezők 36 százaléka venne elektromos járművet. Szintén meglepetés, hogy az amúgy nagyon környezettudatos németeknél csak 16 százalék döntene e-autó vásárlása mellett.
A felmérés azt is kimutatta, hogy egész Európában visszaszorulóban vannak a dízelautók. Egyedül Törökországban venne majdnem a megkérdezettek fele (44 százalék) dízelmeghajtású járművet, Magyarország és Németország a legkevésbé dízelbarát ország a kontinensen: nálunk és a németeknél is mindössze a megkérdezettek 13 százaléka venne a mostani körülmények között dízelautót.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a nem elektromos autót venni szándékozók milyen okok miatt nem választanák a csendes és kipufogógázmentes járművek vásárlását. A magyarok állnak az élen azzal, hogy a járművek magas vételára miatt nem vennének elektromos autót (a magyarok 48 százaléka szerint ez az elutasítás döntő oka), ezzel lekörözzük a felmérésben részt vevő többi kilenc országot. A legkevésbé a törököket zavarja az ár, náluk mindössze 24 százalék szerint mondanak le emiatt az elektromos autók vásárlásáról.
Szintén minket zavar a leginkább (27 százalékunkat) a 10 európai ország közül az e-autók viszonylag korlátozott hatótávolsága, bennünket a románok követnek a második helyen 25 százalékkal, valószínűleg az országainkra jellemző töltőinfrastruktúra viszonylagos fejletlensége miatt. Az elektromos autók elterjedésének valóban jelentős gátja volt mindeddig a megfelelő töltő-infrastruktúra hiánya, de most már ebben is nagyságrendet lép Magyarország: több mint száz ALDI üzlet parkolójában alakít ki töltőpontokat az E.ON, az elsőket már át is adták Nyíregyházán.
Ezek az eredmények az „Élet Európában” című tanulmány részét képezik. Az E.ON és a KantarEMNID a reprezentatív felmérés során összesen mintegy 10 000 embert kérdezett meg Dániában, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Romániában, Svédországban, Csehországban, Törökországban és Magyarországon.
