A kezdeti őrült hájpot követően egyre inkább tisztul a kép, hogy egy vállalkozás, akár iparágtól függetlenül, hogyan tegyen szert konkrét pénzbeli haszonra a mesterséges intelligencia legújabb vívmányainak segítségével. A kulcs az adatvagyon hasznosításában rejlik, amellyel egy átlagos magyar vállalkozás is akár megduplázhatja cégértékét - véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint legfőbb ideje megtanulni az ebben rejlő valódi érték kinyerését. A szakértő négy lépést határozott meg, melyeket követve bármelyik cég elkezdhet valódi tőkeértéket teremteni saját adatainak hasznosításából.
A vállalati információk digitalizációja és a papírmentesítés hosszú idő óta a cégek stratégiai céljai között szerepelt, hogy aztán a legújabb sztártechnológia, a mesterséges intelligencia adjon még nagyobb lökést a fejlesztéseknek. Mivel előtérbe került és széles körben is elérhetővé vált egy olyan univerzális eszköz, amely példátlan hatékonysággal képes értékes üzleti információvá formálni a korábban átláthatatlannak tűnő adatmennyiséget, mindenki arra törekszik, hogy minél bőségesebb digitális infómorzsával tudja „etetni” a gépeket. A globális adatelemzési piac mérete így az idei, 70 milliárd dollár körüli értékről várhatóan közel 350 milliárd dollárra bővül majd az évtized végére, de hogy a szektorban elégetett vagyonok valóban eredményt hoznak-e, az kétséges.
„Egyrészt továbbra is lemaradás tapasztalható a tényleges papírmentesség terén: egy átlagos 1000 fős nagyvállalat még mindig közel 2,5 millió dollárt pazarol el évente az információk keresésére és lekérdezésére. Másrészt, ha jól is halad a digitalizáció, sokszor azért nem jut eredményre egy-egy projekt, mert nem jó kérdéseket teszünk fel és valójában nem tudjuk, hogyan és hová szeretnénk eljutni az adataink segítségével. Magyarország ráadásul még mindig a sereghajtók között szerepel a digitális fejlettség terén, ahogy arra az Európai Unió által készített DESI index is rámutat, főként a humán tőke és a digitális technológiák integrációja terén állunk rosszul. Ebben mindenképpen gyorsítanunk kell” – mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, a DATAIT alapító-ügyvezetője.
Az adat az új drágakő, de nem mindegy, hogyan nyúlunk hozzá
Az adatalapú működési- és döntéshozatali modellek sikere tehát a világos stratégián és a célhoz vezető négy lépés következetes és profi kivitelezésén múlik:
1. A vállalatnál felhalmozott információkészletet először a papír formátumról digitálissá szükséges alakítani, méghozzá úgy, hogy a dokumentumokat és adatokat továbbra is jogszerűnek és hitelesnek tekinthessék a felhasználók. Ez már önmagában véve is óriási fejlesztés egy cég életében, ha pedig kialakulnak az erre épülő folyamatok, az szinte azonnal megdobja a hatékonyságot.
2. A múlt teljes feldolgozását követően a cég feladata, hogy a jövőben már ne is keletkezzenek papír alapú dokumentumok, csak azért, mert a gazdasági folyamatok esetén, megfelelő joghatást kell kiváltani. Ezért szükséges megtervezzük a teljesen papírmentes vállalati folyamatok kialakítása, melyek minden jogszabályi megfelelés mellett képesek betölteni szerepüket.
3. A következő nagy ugrást az jelenti, ha egy személyre szabott AI-modell is segíti a vállalatot az adatvagyon kiaknázásában. „A 2000-es évek elején mindenki az új olajként emlegette az adatokat, de valójában inkább modernkori drágakőről van szó: meg kell találni, ki kell termelni, megtisztítani és szakértelemmel kezelni. Ha viszont sikerül kinyerni, ami benne rejlik, kézzelfogható vagyonná válik, mely folyamatosan képes növelni az értékét” – véli a szakértő.
4. A negyedik lépés az adatvagyon hasznosításban pedig a teljes hiteles, digitális adatvagyon felértékelése, majd évenkénti újraértékelése, illetve az adatvagyon értékének folyamatos gyarapítása.
A vállalati adatvagyon szakértelemmel történő feldolgozása számos azonnal érzékelhető előnnyel jár. Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, mellyel azonnal időt, pénzt és konkrét irodai tereket szabadíthatunk fel.
Optimalizálhatjuk és felpörgethetjük a legkritikusabb üzleti folyamatokat és jelentősen fejleszthetjük az ügyfélkezelést, amely napjainkban szinte minden piaci szereplő számára fontos versenytényező. Hatékonyabbá tehetjük a döntéshozatalt és szinte minden menedzsment feladatot, emellett általánosságban növelhetjük az információbiztonságot, hiszen nem kell tartani a fontos iratok fizikai megsemmisülésétől. Nem elhanyagolható tény, hogy a papírmentességgel és a digitális adatkezeléssel nagy lépést tehetünk a környezetvédelmi célok elérése felé is.
Az „ESG-törvény” 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó jelentéstételt, ennek pedig sokkal könnyebben megfelelhetnek a cégek a digitálisan is hiteles adatkezeléssel- és szolgáltatással.
Hazánkban formálódik a jövő gazdasági modellje – mennyit érnek az adataid valójában?
Habár a vállalati adatokban megbújó üzleti lehetőségek kiaknázása kézzelfogható változást hozhat minden gazdasági szereplő számára, az érdekgazdák többségének az már nem elegendő érv, hogy mindez mennyire „költségcsökkentő”, „hatékonyságnövelő” vagy „hosszú távon megtérülő” folyamat, hiszen a kiadási oldalon világosan szerepelnek az erre fordított dollár- vagy forintmilliók. A kérdés tehát marad: pontosan mennyit ér a vállalati adatvagyon, hogyan fordíthatók le ezek a törekvések pénzben kifejezhető haszonra?
Ennek a közgazdasági alapon működő, a mesterséges intelligenciát integráló adatvagyon-gazdálkodási modellnek a kidolgozására jött létre hazánkban több piaci szereplő és az Óbudai Egyetem tapasztalatait és tudását integráló projekt.
„Az adatközpontú gazdasági modell jövőképét, valamint az oda vezető jogi, informatikai és gazdasági lépések alapjait kutatja és fejleszti a gyakorlatban is működő koncepcióvá ez a stratégiai együttműködés. Ilyen, gyakorlatban bizonyított módszertanról nemzetközi szinten sem tudunk, így bizton állíthatjuk, hogy jelenleg az elsők között vagyunk, akik azt vizsgálják, hogyan térhetne át Magyarország és a hazai vállalati szektor – beleértve a kis- és közepes méretű cégeket is – a pénzközpontú működésről egy adatalapú gazdasági pályára. Ez a modell egyesíti napjaink kulcstechnológiáit, így a big data, a mesterséges intelligencia és szélesebb értelemben vett digitalizáció eszközrendszerét, hogy pontosan felmérhető és kimutatható értéket hozzon létre. A jövőben is fenntartható gazdasági rendszerre való átállás Magyarország számára valódi kitörési lehetőséget jelent” – hangsúlyozza Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga.
