Így lehet bevonzani a nőket az IKT szektorba

Pozitív irányba halad a nők IKT iparágban való foglalkoztatása, de a további fejlődéshez és a nők arányának növeléséhez szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben részt vevő nők számának növelésére van szükség – derül ki az IVSZ #femintech - Tedd láthatóvá! felméréséből.

2019 során az európai vállalatok 55%-a számára jelentett problémát a szabad IT pozícióik betöltése. A cégvezetők szerint elsősorban a jelentkezők hiánya, a nem megfelelő szintű szakértelem és tapasztalat, valamint a magas fizetési igények tették a toborzást nehézzé és/vagy sikertelenné.

Az IVSZ, ITM és KIFÜ által 2021 elején kiadott munkaerőpiaci felmérés szerint a hazai szakemberkibocsátás nem követi a munkaerőkereslet növekedését, így két éven belül, 2023 végére a foglalkoztatási potenciál a 44 ezret is elérheti. Az EU-ban kb. 8,4 millió IKT szakember van jelen a munkaerőpiacon, és nekik csupán átlagosan kb. 18,5%-uk nő. A nők számának növelése az IKT szektorban jelentős tartalékot jelenthet a munkaerőpiac számára, illetve hosszú távon a nemek közti bérszakadék csökkenését is jelentené.

A fenti nemzetközi trendek és hazai helyzet indokolta azt az IVSZ által elvégzett széleskörű felmérést, melynek célja, hogy minél teljesebb képet kapjunk a nők helyzetéről az IKT szektorban, munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt. További cél, hogy a pontosan feltérképezett helyzetre reagálva olyan projektek, programok jöjjenek létre, amelyekkel valóban támogatni lehet az IKT szektorban munkavállaló nőket és munkáltatóikat.

A kérdésekre válaszoló vállalatok az általános hazai viszonyoknak megfelelő, 20% alatti arányban foglalkoztatnak nőket. Ők jellemzően back office, pénzügy, HR, marketing, sales területen dolgoznak, itt válnak vezetővé, azonban az IKT-tól az üzleti terület felé haladva emelkedik a nők aránya. Az alacsony arány távolról sem jelent vonakodást a vállalatok részéről, hogy nőket alkalmazzanak: hiába szeretnék őket felvenni, nincs elegendő jelölt a munkaerőpiacon, aminek az az első számú oka, hogy a felsőoktatás alacsony számban bocsát ki nőket.

A felmérés a női munkavállalók attitűdjét is vizsgálta azzal kapcsolatban, hogy milyen akadályokat érzékelnek a karrierjük során. A válaszadók 35%-a a sztereotípiákat jelölte meg hátráltató tényezőként, amelyek azonban elsősorban nem az iparágon belül, hanem a társadalmi környezetükben (ügyfél oldalon, oktatásban, családi és baráti körben) jelennek meg. A válaszok között nagy hangsúllyal található meg a családi élet előnyben részesítése, amivel összefügg az a feltevés is, hogy az IKT vállalatok nem elég rugalmasak a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban. A felmérés ugyanakkor azt is megállapította, hogy a cégek egyre nyitottabbak ezen a téren is.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a női munkavállalók, illetve az IKT cégek szerint mennyire nyitott a szektor a női munkavállalók alkalmazására. A válaszok alapján a két fél eltérően értelmezi a nyitottság fogalmát: a cégek ezt sok esetben magával a foglalkoztatással azonosítják, miközben a munkavállalók szerint a nyitottság ennél jóval többről szól (vállalati kultúráról, pszichológiai biztonságról), és nem elegendő az, ha a szervezet vezetője nyitott, az egész szervezetnek annak kell lennie, hiszen a női munkavállalónak is elsősorban a cég egészéről van tapasztalata, megítélése.

A felmérés rámutatott, hogy bár az utóbbi években elkezdődött egy pozitív folyamat, még mindig fontos és releváns kérdés a nők foglalkoztatása, az IKT szektoron belül és kívül egyaránt. A problémakör komplex, és többoldali szemléletváltás szükséges. Egyrészt a vállalatok részéről kulcsfontosságú, hogy megértsék a diverzitás fontosságát és előnyét a szervezetre nézve, az általuk foglalkoztatott különböző célcsoportok igényeit, és a foglalkoztatási gyakorlatukat ennek megfelelően alakítsák. A vállalatoknak el kell érniük, hogy a pszichológiai biztonság a szervezeti kultúra részévé váljon, valamint támogassák a nők foglalkoztatását az alapvetően férfiak által dominált csapatban. Másrészt, a nők részéről is szükséges egyfajta szemléletváltás, hogy bízzanak magukban és szakmai felkészültségükben, ne higgyenek a sztereotípiáknak, merjenek bátran belevágni az IT karrierbe.

A női munkavállalók számára készített kérdőív kitért arra is, hogy mi motiválja őket a legjobban, hogy az informatikai szektorban helyezkedjenek el. A 30 év alatti válaszadók a magas jövedelmet említették top motivátorként, a 30 és 40 közöttiek a fejlődést és távmunka lehetőségét tartják fontosnak, míg a 40 fölöttiek az új technológiák megismerését tették az első helyre.

“Büszke vagyok arra, hogy az IVSZ hazánkban először átfogó felmérést készített a nők helyzetéről az IKT szektorban. Szeretnénk megismerni azokat a nőket, akik ezt a hivatást választották, feltárni, hogy milyen sikereik, nehézségeik vannak a pályájuk során. A közeljövőben a kutatásra reagálva olyan projekteket, programokat szorgalmazunk, amelyek az IKT szektorban dolgozó nőket és munkáltatóikat támogatják” - mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.