A környezetvédelem, a társadalmi kérdések kezelése és a jó vállalatirányítás (ESG) szempontjai a magántőkealapokon keresztüli befektetések során is egyre inkább előtérbe kerülnek. A befektetési döntések meghozatala előtt az alapoknak érdemes a jogi környezetet részletesen felmérni. A greenwashing, valamint a közzétételi kötelezettségek teljesítésének elmaradása okozta veszélyek a befektetésünk jövőbeli értékét is jelentősen negatív irányba befolyásolhatják – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie.
Az ESG keretrendszer (angol eredetiben Environment, Social és Governance) eligazítást nyújt a befektetési döntés előtt arról, milyen szempontokat tart igazán fontosnak az adott társaság. Segítségével a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhetik meg a vállalatok tevékenységét, és a rövid távú gondolkodásmódot felválthatja az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.
Megfigyelhető, hogy a befektetők fokozatosan csökkentik kitettségüket az ESG elveknek nem vagy kevésbé megfelelő szektorokban – például a fegyvergyártás, alkoholtermék-árusítás, szerencsejáték vagy a dohányipar –, míg egy ezzel ellentétes folyamat eredményeként egyes napelemes vállalkozásokat ESG szempontok alapján több tízéves olajvállalatoknál is magasabbra értékeltek.
Az ESG szempontok a magántőkealapok befektetéseire is hatást gyakorolnak. Számos magántőkealap keresi az olyan lehetőségeket, ahol a hozam mellett ESG szempontból is kedvezően hozzá lehet járulni a környezetvédelem, a társadalom vagy a vállalatirányítás jobbításához.
„Legyen szó befektetőkről vagy befektetést kereső társaságokról, egyre komolyabb jelentőséggel bír az ESG szempontok értékelése. Egy jogi átvilágítás lefolytatása, valamint egy vállalat és eszközeinek értékelése során elsődleges helyen kell szerepelnie a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi és jogi kötelezettségek ellenőrzésének – hangsúlyozta dr. Orosz Dániel, a Baker McKenzie budapesti irodájának szenior ügyvédje. – Az ESG követelmények záros határidőn belül szigorú jogi kötelezettségként fognak megjelenni a meghatározó piaci szereplőknél, így jelentős veszteséget okozhat, ha egy nem elég körültekintően kiválasztott befektetés után derül ki, hogy a társaság nem fenntartható szempontok szerint működik.”
Megindult egy folyamat, amelynek eredményeképpen jól látszik, hogy az ESG-vel összefüggő közzétételi kötelezettségek teljesítésének értékelése egy felvásárlást megelőzően egyre komolyabb jelentőséggel bírhat, kifejezetten akkor, ha egy társaság nem transzparens a fenntarthatósági adatait illetően.
Az uniós jogalkotás hatására a pénzügyi, jogi és audit tanácsadók kiemelt szereppel bírnak az ESG szempontok ellenőrzésénél is, mivel az akvizíciót megelőző átvilágítási eljárás során a céltársaság eszköz- és szerződéses állománya, vállalatirányítási struktúrája, hatósági engedélyei és egyéb pozíciói vizsgálata alapján a tranzakció létrejöttét megelőzően észlelni tudják, ha "greenwashing" történik, vagyis ha céltársaság jobb színben igyekszik feltüntetni magát, mint ami a tényleges helyzet.
Az Európai Unió két jogszabállyal – az úgynevezett Taxonómia- és SFDR-rendelettel – komoly lépéseket tett afelé, hogy az ESG-szemlélet előtérbe kerüljön a befektetési döntések meghozatala során. A rendelet értelmében akkor beszélhetünk környezeti szempontból fenntartható befektetésről, ha az lényegesen hozzájárul egy vagy több környezeti célkitűzéshez – például az éghajlatváltozás mérséklése vagy a hozzájárulás az erőforrások fenntartható használatához –, miközben nem sért jelentősen egyetlen környezeti célkitűzést sem. Feltétel továbbá, hogy a gazdasági tevékenységet a rendeletben megállapított minimális biztosítékokkal összhangban végezzék, illetve a tevékenység megfeleljen a Bizottság által megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak.
Ha egy befektetés környezeti, társadalmi célokat mozdít elő, és a vállalkozás helyes vállalatirányítási gyakorlatot követ, a magántőkealap köteles információt közzétenni az említett jellemzők megvalósulásáról.
Ha a magántőkealap által megvalósított befektetés nem csak előmozdítja, hanem kifejezetten célkitűzésként is határozza meg a fenntartható befektetést, úgy egy indexet kell kijelölni referenciamutatónak, és a magántőkealap köteles közzétenni, hogy a kijelölt index miként igazodik a fenntartható befektetéshez. Emellett közzé kell tennie a magyarázatát arra vonatkozóan is, hogy az említett célkitűzéshez igazított kijelölt index miért és mennyiben tér el egy általános piaci indextől.
Ha a magántőkealap környezeti szempontból fenntartható befektetést valósít meg, akkor meg kell jelölnie, hogy a befektetés a rendeletben meghatározott melyik környezeti célkitűzéshez járul hozzá. Emellett arról is tájékoztatást kell adnia, hogy a magántőkealap forrásai milyen módon és mértékben szerepelnek környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekben.
Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) kategorizálja a befektetési alapokat ESG- szempontok szerint. Ennek célja, hogy a befektetők meg tudják különböztetni a környezeti, társadalmi jellemzőket előmozdító alapokat azoktól, amelyek célként is határozzák meg a fenntartható befektetéseket.
