Felmérések szerint a Földön élő minden emberre legalább 3 hamis személyazonosság jut a kiberbűnözői piacon, mégis mintha továbbra is félvállról vennénk a fenyegetést a hétköznapokban, különösen a lazább nyári időszakban. Hamarosan elözönlik az üzenőfalakat a szebbnél szebb helyen nyaraló, tökéletes és boldog családok fotói, hadd irigykedjenek az ismerősök, ez a vágy azonban gyakran vezet oda, hogy meggondolatlanul osztjuk meg személyes adatok tömkelegét, melyet nem csupán a barátaink és a családunk, de a digitális világ rosszfiúi is láthatnak. A tudatosabb online jelenléttel kapcsolatos edukáció mellett Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint mihamarabb egységes, magas szinten szabályozott digitális személyazonosság bevezetésére van szükség, mellyel hitelesen és biztonságosan képviselhetnénk magunkat a kibertérben.
Ugrásszerűen megszaporodnak a nyári időszakban a digitális jelenlétünkhöz köthető bűncselekmények: egy britek körében végzett felmérésből kiderült, hogy minden 12. embert kiraboltak, miután a közösségi médiában hencegett a nyaralós fotóival és a tartózkodási helyét otthonától távolinak jelölte meg. Sokan járnak pórul a sztorikban közzétett repjegyekkel, az ezeket megörökítő képekről máris jónéhány személyes adatunkra fény derülhet, de a bűnözők akár a légitársaságnál regisztrált profilunkba is beléphetnek, hogy még több információt nyerhessenek rólunk. „Ha mindez nem lenne elég, a tengerparton megörökített pillanatok a rossz kezekbe kerülve még súlyosabb következményekkel is járhatnak. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a felmérések szerint a fél- és 6 éves kor közötti gyerekekről készült fotók 15%-a kevesebb, mint fél óra alatt a sötét web pedofilok által látogatott oldalaira kerül” – hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, a DEKK Suli alapítója.
Itt a nyár: ne csak a bőröndöt pakoljuk be, készítsük fel a közösségi profilunkat is!
Az tehát látszik, hogy a veszély sokkal komolyabb, mint gondolnánk, továbbra sem vagyunk azonban elég tudatosak ezen téren, ezzel pedig rossz mintát adhatunk át gyermekeinknek. Ha a szülő is mindenféle elővigyázatosság nélkül használja a közösségi médiát és nem viselkedik körültekintően a digitális térben, akkor a kicsik is hajlamosabbak felelőtlenül használni ezeket a platformokat. Nézzük, hogyan érdemes készülni „online” a vakációra, néhány egyszerű szabály betartásával ráadásul igazán megélhetjük az önfeledt pillanatokat, posztolni pedig ráérünk majd az otthonunk biztonságából is!
1. Már az indulásnál lebukunk – Sokan abban a pillanatban tájékoztatják követőiket a nagy utazásról, amint kilépnek az otthonuk ajtaján: becsekkolnak a reptéren, közzéteszik pontos úticéljukat, lefotózzák a repjegyüket, sőt, megnevezik a szállodát, ahol tartózkodnak, esetleg az utazás időtartamát is. Ezt mindenképpen érdemes elkerülni, a nyaralás részleteit pedig inkább megtartani magunknak.
2. Ismerősök igen, ország-világ nem – Érdemes figyelni arra, hogy bármit is osztunk meg a pihenésünk során, az csak ismerőseink számára legyen látható – erre szinte minden platformon lehetőségünk van mindössze egy kattintással. Indulás előtt egyébként is javasolt „nagytakarítást” tartani a profilunk, kikövetni, akivel már nem tartjuk a kapcsolatot és eltüntetni minden olyan információt vagy fotót, melyből fény derülhet lakcímünkre, egyéb személyes adatunkra.
3. Privátban a legjobb – Ha mindenképpen szeretnénk, küldjük el privát beszélgetésben vagy csetfelületen a fotókat és élménybeszámolókat! Erre a célra akár külön csoportokat is létrehozhatunk azoknak, akikkel tényleg szeretnénk megosztani a szép pillanatokat és akiknél teljes mértékben biztonságban tudhatjuk ezeket a személyes információkat.
4. Fő az időzítés – Nagy a kísértés, hogy amint elkészülnek a képek a gyönyörű naplementéről, káprázatos tájról vagy az önfeledten játszó gyerekekről, máris a barátok és ismerősök elé tárjuk örömünket. Egy dologban biztosak lehetünk: a hazaérkezésünk után közzétett fotóalbum éppen olyan népszerű lesz, mintha valós időben osztottuk volna meg!
Ha nem lépünk most, hamarosan ránk omlik a digitális világ
Habár a nyári időszak különösen termékeny terepet kínál a digitális rosszfiúk számára, a probléma ennél sokkal messzebbre vezet. Egy 2022-es jelentés szerint 24 milliárd felhasználónév és jelszó kombináció kering a kiberbűnözői piacon, ami 65 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Így tehát nagyjából minden emberre 3 hamis személyazonosság jut, melyekkel például kamuprofilokat hoznak létre további haszonszerzés céljából – legyen szó pénzügyi csalásról vagy a közvélemény befolyásolásáról. Ez olyan jelenség, amely mindannyiunk életére egyre komolyabb hatással van, akár tudatosul bennünk, akár nem. A széleskörű társadalmi edukáció és a szülői példamutatás ugyan hatásos fegyver és bizonyos pontig védelmet nyújthat a fenyegetésekkel szemben, ugyanakkor a szakértő mihamarabbi lépéseket sürget az egységes digitális személyazonosság bevezetése felé.
„Miközben a fizikai térben tisztában vagyunk az alapvető viselkedési szabályokkal, az online világban még csak botladozunk, és kevéssé tartjuk fenyegetőnek a kiberbűnözést, mint a testi épségünket közvetlenül veszélyeztető cselekményeket. Az egységesen használt, mindenki által ismert és elfogadott szabályokkal járó digitális személyazonosság bevezetése nem csupán védelmet nyújtana számunkra, de a biztonság mellett megkönnyítené az életünket, hiszen számos helyzetben hitelesen képviselhetnénk magunkat online olyan területeken, ahol eddig nem tudtuk. Gondoljunk bele, mennyire ellentmondásos, hogy miközben a bankban és az internetszolgáltatónál ugyanazzal az okmánnyal tudjuk igazolni magunkat, digitális ügyintézésnél külön profilt kell létrehoznunk mindenhol és szinte elveszünk a jelszavak tengerében. Ideje feltenni a kérdést: ha a való életben egy hiteles személyazonosságunk van, a kibertérben mi értelme van ennyit fenntartani?” – mondja Hortobágyi Ágoston, aki szerint azonban mindez csak akkor valósulhat meg, ha a társadalom birtokába kerül az ehhez szükséges digitális készségeknek.
