Melyikünk ne kapkodna fejvesztve, ha nehezen megtakarított pénzünk, szélsőséges esetben akár családtagjaink testi épsége kerülne veszélybe? Ezzel az ösztönös reakcióval élnek vissza napjaink kiberbűnözői, akik évről évre egyre aktívabbak: 2022 és 2023 között hétszeresére emelkedett az áldozatsegítő szolgálathoz bejelentett, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások száma. Milyen eszközökkel próbálják az elkövetők kicsalni adatainkat és pénzünket? Hogyan ismerhetjük fel az érzelmi manipulációt? Mit tehetünk, ha áldozattá váltunk?
Érdemes tisztában lennünk azokkal a csalási, manipulációs technikákkal és kommunikációs fordulatokkal, amelyekkel megpróbálnak átverni minket, hiszen a kiberbűnözés egyre gyakoribb: az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálatához beérkező esetek 7%-a, az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmek 26%-a ebbe a kategóriába tartozott tavaly. A Médiaunió Alapítvány idén is folytatja a 2023-ban megkezdett, a KiberPajzs Programmal együttműködésben zajló „A kulcs te vagy!” kampányát, amelynek célja, hogy felismerjük és elhárítsuk ezeket a csalási kísérleteket.
Hétszeresére emelkedett a digitális csalások aránya
Beszédes adatokról számolt be az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálata: bár az áldozatsegítő központok még nem országos lefedettségűek, statisztikáikból így is látványosan kirajzolódik a kiberbűnözés előretörése. „A kiberbűncselekménnyel kapcsolatos esetek 13%-hamis banki telefonhívás, 16%-a adathalász banki email, 28%-a pedig hamis online webáruházakhoz, ajánlatokhoz köthető. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások aránya pedig a 2022-es adatokhoz képest 7-szeresére emelkedett” – nyilatkozta Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály vezetője. Tavaly az Áldozatsegítő Szolgálathoz beérkezett megkeresések 7%-a esett a kiberbűnözés kategóriájába.
A sürgetés a legerősebb fegyver
„Nincs két teljesen egyforma kiberbűnözési ügy, de a csalási »forgatókönyvekben« szinte minden esetben előfordul egy alapvető elem: a gyors cselekvésre sarkallás” – fejtette ki dr. Dávidné Hidvégi Julianna klinikai szakpszichológus, az Áldozatsegítő Szolgálat szakértője. Hozzátette: a legtöbb áldozat arról számolt be, hogy az elkövetők félelmet keltő állításokkal próbáltak azonnali reakciót kicsikarni belőlük. Annak érdekében, hogy biztosra menjenek, a csalók azonnal a legfájóbb pontokat célozzák – azzal riogatnak, hogy veszélybe került a személyes pénzügyi helyzetünk, a megtakarításunk, vagy akár szeretteink biztonsága. „A digitális csalók sokféleképpen próbálkoznak, a céljuk azonban mindig ugyanaz: hogy ijedtünkben gondolkodás nélkül, reflexszerűen reagáljunk, kikapcsolva a természetes bizalmatlanságunkat és óvatosságunkat.”
Eltűnik a realitás: a legtöbben ezért válnak áldozattá
A potenciális áldozatok helyzetét nehezíti, hogy sokszor igazi profikkal állnak szemben. „Azok a csalók, akik fenyegetnek, nagyon nagy tapasztalattal rendelkeznek a megfélemlítésben, és az áldozat hanghordozásából és/vagy szóhasználatából érzékelik, hogy meddig mehetnek el, vagy azt, hogy folytathatják-e, mert ők is kerülhetnek veszélybe. Az ilyen elkövető a tapasztalataira alapozva ismeri fel, hogy az adott személynek milyen félelmei, szorongásai vannak, melyet kihasználva bármire rá tudja venni” – mondta dr. Szilágyi Zsuzsanna, a Békéscsabai Áldozatsegítő Központ koordinátora. A félelmetes kijelentések határozott fellépéssel társulnak – ez a kombináció pedig gyakran sikeresen rombolja le a potenciális sértett önbizalmát. A felvázolt hamis szituáció okozta pánik gyakran átveszi az irányítást a racionális gondolkodás fölött. „A félelem és a szorongás megbénítja az áldozatot, gondolkodása beszűkül és képtelen racionálisan értékelni a kialakult helyzetet. Az áldozat ezáltal irányíthatóvá válik, és önmaga védelme érdekében kész megtenni azokat a lépéseket, amelyeket az elkövetők meghatároznak – magyarázza dr. Dávidné Hidvégi Julianna. – A lényeg, hogy időt nyerjünk! Hogy elbizonytalanítsuk a csalót az általa nem várt reagálásunkkal, visszavegyük a vezetést, és ne hagyjuk, hogy ő irányítson!”
Mi a teendő, ha átvertek?
Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella főosztályvezető asszony segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. Amint rájöttünk, hogy csalás áldozatává váltunk, a három leglényegesebb teendő a következő:
Hívjuk fel a bankunkat! A legtöbb kiberbűncselekmény az áldozat banki adatait érinti, ezért fontos, hogy a pénzintézet minél hamarabb tudomást szerezzen az esetről. Mondjuk el, mi történt, és tiltassuk le a bankkártyánkat!
Tegyünk feljelentést! A telefonos vagy online csalás éppúgy bűncselekmény, mintha a házunkba törtek volna be, így teljes bizalommal kérhetjük a hatóságok segítségét. Az a leggyorsabb, ha a 112-t tárcsázzuk.
Vegyük fel a kapcsolatot az Igazságügyi Minisztérium hozzánk legközelebb eső áldozatsegítő központjával. Az ott dolgozók nemcsak szakértő jogi segítséget és érzelmi támogatást nyújtanak, hanem krízishelyzet esetén azonnali pénzügyi segély igénybevételében is segítenek.
A legfelkészültebb emberekkel is megtörténhet, hogy átverik őket – fontos azonban, hogy ha már megtörtént a baj, ne sétáljunk bele önmagunk csapdájába is! „Az áldozatok gyakran erős szégyent éreznek, valamint megrendül az önmagukba és a világba vetett alapvető bizalmuk. Súlyosabb esetben a feszültség hosszabb távon is megmarad, ami pszichoszomatikus tünetekhez, PTSD-hez (poszttraumás stressz zavar) vagy akár függőségek kialakulásához is vezethet. Ha úgy érezzük, elhatalmasodnak rajtunk a kibertámadás okozta lelki nehézségek, feltétlenül kérjük pszichológus segítségét” – tanácsolja az Áldozatsegítő Szolgálat pszichológusa.
