Jóval rövidebb politikai híradó, kiegyenlítettebben szereplő kormánypárti és ellenzéki politikusok, független szakértők dömpingje – többek között ezekkel a megállapításokkal találkozhatunk a Republikon Intézet friss, a közmédiáról szóló elemzésében. Érdekesség, hogy az idén szeptemberi és az egy évvel korábbi időszak egyik nagy különbsége, hogy jelentősen visszaesett a külpolitikai hírek aránya. Az elemzés egyik fő megállapítása, hogy a közmédia híradója szinte teljesen elfogulatlan lett.
2026 július 7-én a közmédia leállt, a nézőket fekete háttér előtt fehér szöveg tájékoztatta arról, hogy a közmédia eddig hazudott, azt teljesen átalakítják. Augusztus 20-án indult újra a hírek sugárzása, új arcokkal, új díszletekkel, új műsorrenddel. A közmédia látványosan szakítani akar a korábbi működéssel. A Republikon már májusban is végzett egy egyhetes közmédiafigyelést, ahol jelentős
változásokat láthattunk, azonban arra jutottak, hogy az eredmények csak a korábbi működés fényében nevezhetők pozitívnak. Az újraindult közmédiánál azonban úgy érezték, szükséges lehet megismételni a vizsgálatot. Ehhez a 2026 szeptember 15-21. időszakot hasonlították össze az előző év ugyanezen időszakával – olvasható a Republikon elemzésében.
A leginkább szembetűnő az volt, hogy a politikai híradó nagymértékben megrövidült. 2025-ben a vizsgált időszakban a politikai hírek a híradók 88,1 százalékát tették ki, összesen 5 órát 24 percet és 2 másodpercet. Ebből 3:11:09 volt a tisztán belpolitikai, 1:11:23 a külpolitikai, és mindössze 1:01:30 a vegyesen bel- és külpolitikai hírek hossza. Eközben 2026-ban ugyanebben az időszakban a politikai hírek kevesebb időt tettek ki, 2 órát 55 percet és 6 másodpercet, azaz a teljes adásidő 55 százalékát.
A belpolitikai hírek 2:22:55-t tettek ki, azaz az összes hír 81 százalékát. Tisztán külpolitikai hírek mindössze 29 perc 40 másodpercet tettek ki (16,9 százalék), a vegyes hírek pedig 3 perc 23 másodpercet (1,9 százalék). Ami rögtön szemet szúrhat, hogy bár a külpolitikát érintő hírek aránya milyen drasztikusan visszaesett. Emlékezetes, hogy 2025-ben Orbán Viktor erősen külpolitikai fókuszú kampányt vitt, amivel az M1 Híradó struktúrája szembetűnő hasonlóságot mutatott.
Politikusok a képernyőn összesen 1 órát és 30 másodpercet töltöttek 2025-ben, míg 2026-ban csak 23 perc 2 másodpercet. Ez jelentős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. 2025-ben az 1 órából 48 percet (a politikusi képernyőidő 80 százalékát) fideszes politikus szerepelt, míg az összes többi ellenzéki képernyőideje 12 perc volt az.
Idén szeptemberben ezek az arányok is teljesen felborultak. A 23 perc politikusi képernyőidő felében, 12 perc 22 másodpercben szerepeltek tiszás politikusok, míg 5 perc 37 másodpercet fideszes, és 5 perc 3 másodpercet egyéb politikusok (úgy, mint a Mi Hazánk képviselői, Karácsony Gergely vagy Baka András).
Korábban az elemzés hangsúlyos része volt annak vizsgálata, hogy a politikusok a képernyőn pozitív, negatív vagy semleges módon vannak reprezentálva. 2025-ben a vizsgált héten a Fidesz a 48 perc képernyőidejéből 39-ben kifejezetten pozitív keretezésben jelent meg, míg negatívan a pártot egyetlen másodpercre se mutatták be. Ehhez képest a Tiszát a híradó 12 ellenzéki percéből 9-ben negatívan tüntették fel.
Itt figyelhető meg az egyik legnagyobb változás a két vizsgált hét között, a híradó szinte teljesen elfogulatlan lett. Összesen 24 másodperc pozitív reprezentációt tudtunk beazonosítani a Tisza javára, egy olyan hírblokkban, aminek témája az volt, hogy Magyar Péter leöntötték borral.
Azt viszont ennek ellenére is el lehet mondani, hogy a híradó a vizsgált időszakban elfogulatlanul tudósított a hírekről. A kormány intézkedéseit bemutató hírblokkokban jellemzően több szakértőt is megkérdeznek, akik gyakran kritikusan nyilatkoznak azokról vagy felvetik aggályaikat, valamint törekednek arra, hogy az ellenzéki pártok álláspontjait is reprezentálják.
2025-ben ezen a héten 43 politikust szólaltatott meg közvetlenül a közmédia. Ebből 33 a Fidesz-KDNP, 2 a DK, 1 az MKKP tagja volt, 7 pedig a Tiszáé. 2026-ban ehhez képest csak 24, a közmédia által készített korábbi kormánypárti politikusi interjút adtak le az M1 híradójában, de ahogy a képernyőidő esetében, úgy itt is jóval kiegyensúlyozottabb arányokat láthatunk. 11 esetben szólalt meg Tiszás politikus vagy kormánytag, 5 esetben fideszes és 8 esetben egyéb politikai blokkhoz tartozó (ebből 3 Mi Hazánk).
Tavaly politikai témában 24 megszólaltatott szakértő volt, akik egy esetet leszámítva (mikor is Bod Péter Ákos nyilatkozhatott) egyértelműen a Fideszhez kötődtek. 2026-ban ehhez képest az összesen 43 nyilatkozó között már kisebbségben vannak a politikai híradóban a fideszes szakértők (4 fő), és több független szakértő (39 fő) nyilatkozott meg politikai témákban.
A korábbi gyakorlatban pártfüggetlen szakértőket szinte sose kérdezett a híradó politikai témában, kizárólag a „kis színes hírek” kapcsán. Ebben most a számok alapján tendenciózus fordulat történt. A nézők persze hallhatták olyan fidesz-közeli elemzők politikai narratíváit is, mint Kiszelly Zoltán vagy Nagy Attila Tibor, de ennél jóval több független szakértőt hagytak megnyilatkozni. Ungváry Krisztián beszélhetett a Terror Háza bezárása kapcsán, Mérő Vera az Iszambuli Egyezmény ratifikációjáról, Schlanger Márton az őszödi beszéd évfordulójáról, Kaisser Ferenc az orosz politikáról és számos független, a nyilvánosság előtt kevésbé ismert szakértő kapott lehetőséget arra, hogy társadalmi, politikai és gazdasági témákról megosszák szakértelmüket a nézőkkel.
A teljes elemzés itt érhető el.
