2020-ban a vállalatok olyan kihívással néznek szembe, amire korábban még nem volt példa. Mit gondolnak a munkavállalók, milyen irányú változások várhatók? Hogyan élik meg a jelen helyzetet, és miként ítélik meg munkaadóik intézkedéseit? Vajon milyen jövőbeli lépéseket szükséges megtenniük a vállalatoknak a túléléshez? A KYAT Group, az SSC Heroes és az IDBC csapata együtt kereste a válaszokat.
A „#stayathome!” kérdőívet nem kevesebb, mint 492 válaszadó töltötte ki, munkavállalók és munkaadók vegyesen. A kérdőív segítségével röviden körüljártuk azt, hogy a munkaadók és munkavállalók mindennapjait hogyan, milyen irányba befolyásolja a jelenlegi helyzet, és mit prognosztizálnak, miként hat ez majd a munkaerőpiacra.
Demográfiai adatok
A kérdőívet 32 munkaadó és 460 munkavállaló töltötte ki. A legtöbben pénzügyi és IT területen dolgoznak, de sok válasz a pr, marketing, adminisztráció, oktatás, értékesítés és HR területekről érkezett. A kitöltők 50%-a senior, 24%-ban teamleader vagy divízióvezető, 20%-ban junior pozícióban dolgozik, míg 6%-uk munkaadóként határozta meg magát.
Milyen intézkedések jellemzik a vállalatokat?
Természetesen a legfőbb intézkedés az, hogy azok a vállalatok, melyek megtehetik, a munkavállalóikat home office-ban dolgoztatják tovább a megkérdezettek 91%-a szerint.
Ezzel természetesen együtt jár az online platformokon történő meetingek, státuszok, tárgyalások elterjedése.
Bizonyos vállalatoknál, ahol még bejárnak dolgozni, előfordul a hőmérséklet-ellenőrzés és a maszkok, kesztyűk biztosítása is. A vállalatok 11%-ban kötelezően elrendelt szabadságra vagy fizetetlen szabadságra küldte a munkavállalókat. Vannak vállalatok, melyek oly módon reagáltak a helyzetre, hogy megtartották a munkatársaikat, de 30-40%-kal csökkentették a fizetésüket. Azonban a válaszadók között olyanok is voltak, ahol a próbaidősöket, illetve a munkatársak jelentős hányadát elbocsátották.
Mennyire tartják szükségesnek a munkavállalók a meghozott intézkedéseket?
A válaszadók 94%-a megfelelőnek tartja az intézkedéseket, vagy még radikálisabb megoldásokat hozna, és csak 1,5 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek az intézkedések egyáltalán nem szükségesek.
Milyen hatásai lesznek a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányzati rendeleteknek a munkahelyek alakulására?
A megkérdezettek 40%-a szerint jelentős, 10-30% közötti elbocsátás, míg 10 százalékuk úgy gondolja, hogy ennél jóval magasabb arány várható a munkahelyeken. Braun Mona, az SSC Heroes employer branding szakértője szerint ebben az aggodalommal teli helyzetben nagyon fontos a vállalatok belső – a munkatársaik felé történő – kommunikációja. A home office időszakban az interakciók lecsökkenésével szokatlan módszerekkel, eszközökkel kell fenntartani a csapatdinamikát és az egyéni motivációkat. Ebben a helyzetben különösen igazzá válik, hogy a munkavállaló valójában nem a céghez, hanem a vezetőjéhez lojális. Most ezt a lojalitást kell fenntartanunk.
Az optimista 18% szerint semmilyen változás nem várható, és a helyzet lecsengése után visszaáll minden a régi kerékvágásba, de 9 százalékuk egyenesen úgy gondolja, hogy növekszik majd a munkaerő iránti kereslet. Az egyértelműen megjósolhatatlan, hogy az adott időszak vajon meddig tart.
Milyen hosszabb távú megoldásokat, döntéseket érdemes hozniuk a cégeknek?
A válaszadók 30%-a szerint nemhogy növekedés nem várható, de már az is szerencse, ha megmarad az emberek állása. 42% úgy gondolja, hogy ha a vállalat időben reagál, és kellő figyelmet fordít a digitalizációs lehetőségekre, informatikai fejlesztésekre, csak akkor lehetséges növekedési potenciál, mert ez versenyelőnyt jelent majd a válságot követően. További 20% abban látna potenciált, hogy a vállalatnak az üzleti modell átalakítására kell hangsúlyt helyeznie, illetve innovációs, valamint üzletfejlesztési stratégiával kell válaszolnia a megváltozott helyzetre, ez esetben komoly lehetőséget teremt magának. Az SSC-kben dolgozók tapasztalatai szerint a vállalatok különösebb hatékonyságvesztés nélkül álltak át a home officera, ez is bizonyítja, hogy az SSC-k nagyon jól működnek.
Várható-e egyéb változás a munkaerőpiacon?
A munkavállalók 61%-a szerint jelentősen megváltozik majd a foglalkoztatás szerkezete, és felerősödnek az „alternatív” foglalkoztatási módok, így teret kap a contracting és munkaerőkölcsönzés. Mindemellett sokan úgy gondolják, hogy a home office sokkal kidolgozottabbá és elfogadottabbá válik. Illés József, az IDBC ügyvezetője és szakértője szerint az SSC-k esetében egyenesen paradigma váltásról kell beszélnünk, a home office korábban elképzelhetetlen módon hódít teret, ami megmaradhat a válságot követően. Mindez hatással lesz az irodakapacitások újragondolására és a vidéki munkaerő intenzívebb becsatornázására. Sokan külföldről hazaköltöznek, a nehéz helyzetben lévő cégektől, startupoktól megjelenik a piacon az informatikai szegmensben egy többlet munkaerő, melynek becsatornázása komoly kihívás a munkaerő közvetítő cégeknek és a vállalatoknak egyaránt.
Sokak szerint azonban nem csupán a foglalkoztatás mikéntje, de maga a munkaerőpiaci helyzet is megváltozik, és ismét a kínálat lesz nagyobb és a kereslet csökken, ez jelentős mértékben befolyásolja majd a HR politikát az egyes vállalatoknál.
Farkas Attila, a KYAT Group ügyvezetője véleménye szerint a válság hatására egészen biztosan megváltozik a munkáltatók és a munkavállalók közötti viszony, amely az utóbbi évek során inkább a munkavállalók érdekeinek kedvezett. A gazdaság helyreállását követően a munkáltatók változtatni fognak az employer branding eszköztárukon, a munkabéreken, a béren felüli juttatásokon, hiszen – a mostani prognózis alapján – a munkavállalói piac ismét az egyenlő felek játszóterévé válik majd.
