A magyarok többsége ragaszkodik a karácsonyi tradíciókhoz. Egyes ünnepi fogyasztói szokások azonban több tekintetben változtak a rendszerváltás óta: ma például változatosabban étkezünk, nagyobb figyelmet fordítunk a dekorációra, és többen vásárolunk kész vagy félkész terméket – derült ki a Tesco kutatásából, amely a 30 évvel ezelőtti és a mai, téli ünnepekhez köthető hazai fogyasztói szokásokat vetette össze.
Trendek és generációk változnak, de alapvetően hagyományőrzők a magyarok, ha a karácsony ünnepléséről van szó. A Tesco megbízásából végzett kutatás szerint bár vannak hasonlóságok az ünnepi szokások és a menü tekintetében, színesebb a karácsony ma, mint 30 évvel ezelőtt. A lakosság kétharmada továbbra is együtt díszíti a fát a családdal, igaz, némiképp kevesebben, mint 30 évvel ezelőtt (77 százalék). Adventi gyertyát a megkérdezettek több mint 60 százaléka gyújt, majdnem 17 százalékkal többen, mint három évtizede. Ennek ellenére a lakosság egyharmada véli úgy, hogy az ünnepet ma már kevésbé éli meg intenzíven, mint ’89-ben.
A lakás, a ház feldíszítése is egyre fontosabb része az ünnepnek: ma már 70 százalék felett van azoknak az aránya, akik készülnek valamilyen belső dekorációval, míg korábban a magyaroknak csak kb. a fele ügyelt erre. Lényegesen többen díszítik ma otthonukat kívülről is például fényfüzérrel vagy ajtódísszel: arányuk közel 60 százalék a nyolcvanas évek végének 22 százalékához képest.
„A karácsony az egyik legfontosabb ünnepünk akár vallási, akár világi módon emlékezünk meg róla. A legtöbb családban az ünnepnek hagyományőrző jellege, megszokott menete és közösségi jelentősége van, amelyben az étkezés, a díszítés – benne a karácsonyfa állítása – és az ajándékozás központi szerepet tölt be. A kutatás jól jelzi, hogy az állandóság és a változás egyszerre jellemzi az ünnepet. Egyrészt látszik az eredményekből, hogy a karácsonyfa szinte kötelező kelléke a karácsonyi rítusnak, ugyanakkor amíg korábban szinte mindenki valódi karácsonyfát állított (86,9 százalék), addig ma egyre többen választják az alternatív megoldásokat és csak majd minden második család tart ki a valódi fa díszítése mellett (53,4 százalék)” – mondta el a kutatás kapcsán Dr. Neulinger Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének tanszékvezető egyetemi docense.
Az örök klasszikus halászlé és bejgli mellett a vegetáriánus és vegán ételek is felkerültek a menüre
Az ünnepi étkezés továbbra is egyértelműen az ünneplés fókuszában áll. A magyarok kb. fele fogyaszt és fogyasztott karácsonykor halászlevet, de pontyot és egyéb húsokat is sokan eszünk ilyenkor. Manapság az egzotikus gyümölcsök ugyanakkor nagyobb arányban kerülnek a kosárba, de népszerűbbek lettek a tengeri halak is, amiket ma már közel 30 százalék vásárol karácsonykor. A vegetáriánus vagy vegán ételek is lassan, de bekerülnek az ünnepi étrendbe: a 30 évvel ezelőtti 3,6 százalékkal szemben ma már minden tizedik magyar készül ilyen ételekkel. Félkész vagy készételt 40 százalék vesz karácsonykor, a legnépszerűbbek az aprósütemények, a desszertek és a torták, de sokan, kb. 10 százalékunk szerez be rántott ponty- vagy halfilét. A bejgli sikere töretlen, a süteményt a magyarok több mint 60 százaléka választja, bár ez az arány 30 évvel ezelőtt valamivel magasabb, 70 százalék feletti volt.
A szép kirakat már nem befolyásol
Ajándékkal szinte mindenki készül: 30 éve 4,9, ma mindössze 3,8 százalékunk nem vásárol semmilyen karácsonyi meglepetést. Az ajándékok kiválasztásában szerepet kaptak a speciális, ma már egyébként változatosabb mennyiségben elérhető karácsonyi katalógusok, harmadunk dönt ma ezek alapján. Meghatározó persze mindig a megajándékozandó személy konkrét kérése: ez a magyar vásárlók kb. felénél fontos szempont, 30 éve pedig 47 százalék választott így. Csökkent azonban a karácsonyi kirakatok szerepe a vásárlási döntésben, ma már a magyarok kevesebb mint ötöde említi az ilyen jellegű dekorációt, termékkihelyezést.
Jobban megviselnek minket az ünnepek
Összességében stresszesebbnek élik meg ma a karácsonyt a magyarok, mint a rendszerváltás idején. A zsúfoltság, a reklámzaj, valamint a sorban állás mellett az is sokaknak jelent bosszúságot, hogy ilyenkor a szokottnál nagyobbak a kiadásai. A nagy ünnepi étkezések miatti hízás mára már közel felünk számára okoz fejtörést, míg 30 évvel ezelőtt csak alig harmadunkat foglalkoztatta ez a probléma.
„A karácsonyi ajándékvásárlás időpontjának korábbra kerülése kötődik az elmúlt évtizedben megjelent Fekete Péntek akcióhoz, amely Magyarországon nem egyetlen napot, hanem akár egy hosszabb időszakot is jelenthet. Ez jelentősen módosította a karácsonyi vásárlási szokásokat és sokaknál novemberre hozta előre az ajándékok beszerzésének kezdetét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a karácsonyhoz kötődő egyik legfontosabb stresszforrás, úgymint a boltok zsúfoltsága és a sorban állás csökkenthető, ha valaki időben elkezdi a vásárlást” – tette hozzá Dr. Neulinger Ágnes.
Nagyobb választék, több lehetőség
A felmérés tanúsága szerint színesebb tehát ma a karácsony Magyarországon, mint 30 évvel ezelőtt és ezt a válaszadók külön is megerősítették: úgy látják, hogy nemcsak az áruválaszték tekintetében, hanem az ünnepi időszak eltöltésére vonatkozóan is változatosabbak a lehetőségek ma, mint korábban. A Tesco a kutatás során ugyanakkor összegyűjtötte azokat a márkákat is, amelyeket hagyományosan a karácsonyhoz kötnek a magyarok.
