Így védekezhetünk a csaló e-mailek és SMS-ek ellen

Szinte már mindenki találkozott SMS vagy e-mail formájában érkező megtévesztő üzenetekkel, amik ismert cégek arculati elemeit felhasználva, az ő nevükben kérik el az emberek személyes adatait vagy akár egyenesen banki hozzáférésüket, amit a csalók aztán vagy a dark weben értékesítenek, vagy maguk élnek vissza a megszerzett adatokkal, megkárosítva a gyanútlan embereket. A védekezésben a legfontosabb a tudatosság, ugyanakkor létezik egy egyszerű technológiai megoldás is, ami a véletlen kattintás esetén is növeli az emberek biztonságát.

A közelmúltban több nagyvállalat is figyelmeztette ügyfeleit, hogy a nevükben megtévesztő e-maileket, SMS-eket küldenek csalók. Ha az ügyfelek jóhiszeműen, vagy figyelmetlenségből rákattintanak az így kapott felhívásra, linkekre, azt könnyen adataik rossz kezekbe kerülése vagy akár pénzük is bánhatja. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a csalók folyamatosan új és egyre kifinomultabb megoldásokat találnak ki, akár rövid időn belül új, hamis weboldalakat hoznak létre és frissítik félrevezető üzeneteiket, így nehéz őket megállítani.

A legfontosabb a tudatosítás, de létezik egyszerű megoldás is a védelemre

A csaló e-mailek és SMS-ek akkor hatékonyak, ha egy adott cég nevében olyan embereket találnak el, akik valóban az adott cég ügyfelei. Bármilyen hivatalos(nak tűnő) értesítés esetén keltsen gyanút, ha

nem a megszokott elrendezésű a céges e-mail felépítése,

helyesírási hibát, nem nyelvhelyes szöveget látunk,

alapvetően indokolatlannak érezzük, hogy bárhova bármilyen adatot is meg kellene adnunk,

egy gyanúsan kedvező vagy ingyenes ajánlattal keresnek meg, esetleg nagyértékű nyereményt nyertünk – miközben részt sem vettünk nyereményjátékban

a weboldal címe, ahova az e-mail vezet, nem, vagy csak összetett szóként tartalmazza az adatközlést kérő cég nevét – ezek mindig legyenek gyanús jelek!

A csaló e-mailek és SMS-ek felismerésének tudatosítása mellett mára elérhetőek olyan megoldások, amelyek nem hagyják a csalók kezére kerülni akkor sem, ha véletlenül mégis megnyitják az adathalász weboldal linkjét. A Yettel tavaly novemberben indította el NetPajzs szolgáltatását, ami már az internet-hálózaton blokkolja a megtévesztő weboldalakat, azaz a csalás-gyanús weboldalakat gyakorlatilag megnyitni sem engedi a rendszer. Ez a szolgáltatás egyik kiemelkedő funkciójának köszönhető: 3 percenként frissülő adatbázis alapján képes blokkolni az adathalász weboldalakat, így védelmet nyújt azokban az esetekben, ha csalók által létrehozott weboldal linkjére kattintunk, legyen szó e-mailről, SMS-ben vagy csevegőalkalmazásokban érkező linkről, vagy akár egy vonzó ajánlatot kínáló – ám csaló – reklámbanner mögötti hivatkozásról. A Yettel NetPajzs szolgáltatást tavaly novemberben indította a mobiltársaság, és mára több mint 100 000 ügyfele aktiválta a netbiztonsági megoldás védelmét.

3 hónap leforgása alatt a NetPajzs közel 3 millió esetben blokkolt csaló, adathalász-gyanús weboldalakat

A szolgáltatás a Yettel hálózatán átmenő internetforgalmon képes védelmet biztosítani, így a cég mobil és otthoni internet előfizetői élvezhetik a védelem előnyét. A megrendeléstől számított első ingyenes hónap után havonta egy kávé áráért, 390 Ft-ért érhető el az online védelem. Az MNB megbízásából indult KiberPajzs weboldal további hasznos információt nyújt és megtörtént esetpéldákon keresztül mutatja be az internetes csalások már ismert – és így kis odafigyeléssel elkerülhető – módszereit.

Összességében elmondható, hogy az adathalász oldalak megnyitását okozhatja sietség, kapkodás, figyelmetlenség, de elképzelhető, hogy a csaló e-mail megszólalásig hasonlít az eredeti szolgáltató levelére és már csak igen magas fokú éberséggel vehető észre a csapda. A tudatossággal, odafigyeléssel elkerülhető a csaló weboldalak megnyitása, emellett már létezik technológiai megoldás ezek hatékony kiszűrésére is. Rendszeres internetezőként is érdemes naprakésznek lenni a csalók aktuális módszereivel kapcsolatban, tanácsot kérni, és a megszerzett tudással segíteni az idősebb internetezőket vagy éppen az internetre most érkező fiatal generációt.