Az EIU idén 140 várost vizsgált meg, összesen 30 tényezőből álló szempontrendszer alapján. Többek között az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra helyzetét mérték fel a szakértők, de a környezeti és fenntarthatósági tényezők is fontos szerepet játszanak abban, hol végez a listán egy-egy település.
Az idei első Bécs rendkívül magas pontszámot ért el, hiszen a maximális 100-ból 99,1-et kapott, de nem sokkal maradt le a második Melbourne és a harmadik Sydney sem. Ez utóbbi város egyébként két pozíciót lépett előre a múlt évhez képest és a rangsor készítői kiemelték, hogy ebben jelentős szerepet játszottak a klímaváltozás hatásainak csökkentésére tett erőfeszítések, köztük „Sustainable Sydney 2030” (Fenntartható Sydney 2030) stratégia meghirdetése.
Budapest az idei rangsorban viszonylag magas, 90 pont feletti eredménnyel a kelet-európai régióból a legjobb helyen végzett, azonban bőven van még mit javítani. Ráadásul ma már a lehetőség is adott, hogy fővárosunk nagyot lépjen előre a fenntarthatóság felé, méghozzá az energiahatékonyság jelentős javításával.
A Schneider Electric adatai szerint csak az épületekben egészen elképesztő mértékű energiamegtakarítási lehetőség rejlik, hiszen a világon lévő összes megtakarítási potenciál 82%-a az épületekben rejlik (ideértve az ipari, gyártási területeket kiszolgáló épületeket is). A digitális berendezésekkel felszerelt létesítményekben ugyanis rengeteg olyan adat keletkezik, melyeket hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb, sőt, komfortosabb működés érdekében.
„A fenntarthatósági kezdeményezések mindig befektetést igényelnek. De ma már ott tartunk, hogy ezek a beruházások azon túl, hogy a környezet és az élővilág érdekeit szolgálják, és erősítik egy intézmény vagy cég jó imázsát, az üzleti működést is képesek hatékonyabbá tenni. Az EcoStruxureTM Building Advisor épületmenedzsment-megoldásunkkal az automatizált adatszolgáltatás és -elemzések révén a felhasználók átfogó képet kapnak a működésről, így folyamatosan figyelemmel tudják kísérni az összes folyamatot, és ha kell, javítani azokat” – mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési igazgatója.
Az IoT-technológiára és a felhőszolgáltatásokra épülő rendszerrel átlagosan csaknem 30 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő- és szellőztetőrendszereket érintő rejtett költségek több mint 80 százaléka is beazonosítható. A cégek így nem használnak feleslegesen energiát, ezáltal pedig költségeket takarítanak meg, miközben az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni.
A Schneider Electric kutatása szerint a vállalatok döntéshozóinak 69 százaléka 12 hónapon belül számít az új technológiák bevezetésének jelentős megtérülésére, ráadásul a megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a digitális eszközökkel várhatóan képes lesz egy intelligens rendszerbe összekapcsolni a munkavállalókat, a munkafolyamatokat és az adatokat. Az összeköttetés és a megfelelő adatokhoz való hozzáférés pedig lehetővé teszi számukra, hogy a valós idejű információknak köszönhetően folyamatosan naprakészek legyenek. Ezáltal csökkenthetők a nem várt leállások, növelhető a berendezések élettartama, valamint az általános rendelkezésre állás is.
„Az EcoStruxure Building Advisor által nyújtott információkkal megvalósítható az épületek környezetbarát, egyben gazdaságos működtetése. Az energiafelhasználás jelentős csökkentése pedig számottevő mértékben hozzájárulhat az adott élettér, így akár Budapest élhetőségének javításához” – tette hozzá Racsek Dániel.
