Míg az influenszer, mint fogalom, mára széles körökben is elterjedt, a deinfluenszer egy kevésbé bevett kifejezés: ezek a véleményvezérek jellemzően a túlfogyasztás káros hatásaira, valamint az influenszer-marketing ellentmondásaira hívják fel a figyelmet. Ebből adódóan, ahogy az influenszerek, úgy a deinfluenszerek tevékenysége is jelentős versenyjogi- és fogyasztóvédelmi kockázatokkal járhat, amelyekről Bakos Rebeka és Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának szakértői készítettek összefoglalót.
A deinfluenszereket jellemzően olyan motivációk vezérlik, mint a hitelesség elősegítése, a környezetvédelmi megfontolások, az etikátlan gyakorlatok feltárása vagy az egyéni jólét előmozdítása. Amellett, hogy a deinfluenszerek gyakran kritikával illetik azokat az influenszereket, akiknek megkérdőjelezhető a hitelessége, alkalmanként egy-egy konkrét termék, márka is a célkeresztjükbe kerül. Utóbbi esetekben gyakran alternatív termékeket is ajánlanak a követőik számára azok helyett, amelyeket kritizálnak.
Természetesen, ahogyan egy véleményvezér ösztönözheti egy termék értékesítését, ugyanolyan jelentős negatív hatást is gyakorolhat, ha azokról közvetlenül vagy közvetetten kritikus véleményt alkot. Mindezek alapján a deinfluenszerek tevékenysége, az influenszerekéhez hasonlóan, versenyjogi és fogyasztóvédelmi szempontból is értékelhető.
A jogszabályi háttér
Szponzorált tartalom feltüntetése
A Gazdasági Versenyhivatal influenszer marketingről szóló tájékoztatója alapján a véleményvezérek az általuk készített tartalmakért jellemzően ellenszolgáltatásban részesülnek, ajánlásaik ezért nem tekinthetőek objektívnek és függetlennek, így mögöttük az esetek túlnyomó részében üzleti megfontolás áll. Amennyiben tehát a deinfluenszerek is ellenszolgáltatás fejében végzik a tevékenységüket, akkor rájuk is alkalmazandóak a véleményvezérekre érvényes versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogszabályok, tehát posztjaikban meg kell jelennie az esetleges szponzoráció tényének.
Fontos kiemelni, hogy az említett törvény szerint elsődlegesen annak a vállalkozásnak a felelőssége a szponzorált tartalom feltüntetése, aki a hirdetést megrendelte, és amelynek a termék vagy szolgáltatás értékesítése a közvetlen érdekében áll. Ugyanakkor a deinfluenszer is felel a jogsértésért, kivéve, ha a jogsértés a megbízó vállalkozás utasításából ered.
Tiltott bojkottfelhívás
A versenytörvényben a tisztességtelen verseny egyik kiemelt tényállása a tiltott bojkottfelhívás: „Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza”.
Az irányadó bírói gyakorlat szerint tiltott bojkottfelhívás abban az esetben áll fent, amennyiben az egy beazonosítható versenytársra vonatkozik – bár név szerinti említés sem szükséges, elég, ha a felhívás egyértelműen a versenytársra vonatkoztatható. Ennek megfelelően bojkottfelhívásnak minősülhet, ha a deinfluenszer, megbízás alapján, olyan módon reklámoz egy terméket, hogy közben kritizálja megbízója versenytársainak termékeit, és arra hívja fel a követőit, hogy a versenytárs termékeket ne vásárolják meg. Emellett természetesen az is bojkottfelhívásnak minősül, ha a deinfluenszer azt tanácsolja követőinek, hogy egyes termékeket ne vásároljanak meg, méghozzá egy konkurens termék gyártójának, forgalmazójának megbízása alapján (akár anélkül is, hogy egyébként megbízója termékét ajánlaná).
Hírnévrontás
Szintén a verseny törvény szerint: „Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.” Hasonló tilalom a Polgári Törvénykönyvben is található, ebben az esetben azonban szigorúbb feltételekről beszélhetünk: míg a Polgári Törvénykönyvben foglalt szabály szerint a jóhírnév sérelmének meg is kell valósulnia ahhoz, hogy a jogsértés megállapítható legyen, ebben az esetben már a jóhírnév veszélyeztetése is jogsértésnek minősül. A deinfluenszerek tehát könnyen hírnévrontást követhetnek el abban az esetben, ha az általuk reklámozott termékek népszerűsítése során versenytárs-termékekkel kapcsolatos valótlan állításokat tesznek.
„A deinfluenszerek tevékenysége semmiképpen sem tekinthető jogilag irrelevánsnak: annak értékelése, és így a tartalmak összeállítása során figyelemmel kell lenni a versenyjogi és a fogyasztóvédelmi szabályokra egyaránt. A deinfluenszer-tevékenység ennek hiányában könnyen átléphet jogszabályi kereteket, különösen a tiltott bojkottfelhívás, illetve a hírnévrontás tekintetében” – mondta el Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi szakértője.
