Öt év alatt 350 tanár és több mint 5000 diák állt át az internet és a digitális eszközök használatára Magyarországon a HiperSuli program keretében. A pedagógusok közül közel százan vannak már idehaza, akik elmondhatják: hivatalosan is digitális tanárnak számítanak, miután elvégezték a HiperSuli – EMMI által – akkreditált képzését. A program most újra megnyitja kapuit, és várja a padsorokba az érdeklődő pedagógusokat.
Öt évvel ezelőtt indult a Telenor HiperSuli kezdeményezése. Eleinte az volt a cél, hogy javítsanak az iskolák digitális eszközökkel való ellátottságán, de a visszajelzések alapján gyorsan megváltozott a célkitűzés. Kiderült ugyanis, hogy a tanárok közül sokan érdeklődnek az iránt, hogyan tudják az internetet és a digitális eszközöket bevonni az oktatásba – nem beszélve a diákokról, akik szintén örömmel fogadták, hogy a krétaporos táblák helyett tableteken kell megoldani a feladatokat. A HiperSuli padjaiba így csakhamar pedagógusok ültek be diáknak: 2015-ben öt iskolával indult, négy évvel később már 30 intézmény csaknem 300 tanára és több mint 5600 diákja vett részt a programban. 2019-től vált az Emberi Erőforrások Minisztériuma által akkreditálttá a képzés, miután az Oktatási Hivatal is jóváhagyta azt.
„Az új iránynak köszönhetően a kezdeti néhány iskola után most már több mint 30 intézmény vesz részt a kezdeményezésben” – mondta Koren Balázs, a Telenor Hipersuli szakmai vezetője, aki azt is elárulta: a folytatásban nem csak új iskolákat és még több tanárt szeretnének bevonni, de a szülők képzése is a célok között szerepel.
„A digitális tanárok nem 21. századi tabletnindzsák, akik kizárólag online kommunikálnak a diákjaikkal. Ők azok, akik figyelembe veszik, hogy a gyerekek életének természetes része az internet, és arra törekszenek, hogy a digitális lét az oktatási célokkal összhangban tegyen hozzá a mindennapjaikhoz. Meg tudják ítélni, hogy hol és hogyan van helyük az újdonságoknak, eszközöknek, alkalmazásoknak a tanórákon és azokon túl, miközben a tollakat, füzeteket és tankönyveket vagy éppen azt a bizonyos krétaporos táblát is használják a mindennapokban” – tette hozzá Koren Balázs.
„Ahogy egy évszázaddal ezelőtt az írástudás előnyt jelentett, majd elvárássá vált a munkaerőpiacon, úgy napjainkban a digitális írástudás és az informatikai folyamatok alapvető ismerete biztosíthat előnyt, és válik elvárássá a mai fiatal generáció felé, amikor a munkaerőpiacra lépnek majd. Fontos tehát, hogy a pedagógusok is olyan módszerekkel legyenek képesek oktatni a fiatalokat, amelyekre a közeljövőben az élet szinte minden területén építhetnek. Az bizonyos, hogy a digitalizáció alaposan megváltoztatja a világot, és az tud jobban érvényesülni, aki lépést tart a fejlődéssel és alkalmazza az elérhető új lehetőségeket.” – mondta el a program eredményeire kapcsolódva dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. Kiemelte, hogy a kormány programjában is évek óta fontos helyen szerepel a digitális írástudás fejlesztése, azaz, hogy minden magyar ember képes legyen élni a digitális világ adta előnyökkel, alkalmazza azokat a mindennapjaiban. Ezért kormány számos programmal segíti a digitális felzárkózást, külön hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzetű vagy kevés digitális ismerettel rendelkező lakosság képzésére, egyúttal üdvözli a közös célt támogató kezdeményezések, így a Hipersuli sikereit is.
A HiperSuli tanárképzése most újra megnyitja kapuit. Az oktatás részben azoknak a pedagógusoknak szól, akik már részt vettek a képzésen, de azokat is várják, akik még kezdők a digitális oktatás világában. A program továbbra is azokra a témákra koncentrál, mint hogy miért jó, vagy éppen miért nem jó bevonni a digitális eszközöket az oktatásba, hol kaphatnak ezek helyet a tanórákon, és hol nem érdemes őket használni, vagy éppen hogyan lehet integrálni akár a diákok saját eszközeit, a tableteket, vagy a mobiltelefonokat. Mindezek mellett a képzés nem eszközökről vagy alkalmazásokról szól. Az oktatáson résztvevő pedagógusok módszereket tanulnak, hogyan tudják a 21. századi eszközöket a saját tanóráikba integrálni úgy, hogy ők még hatékonyabb tanárokká, a gyerekek pedig még jobban fejlődő diákokká váljanak. „A digitális oktatás olyan, mint a matektanár kezében a táblai körző. Kiváló eszköz, ha kört szeretne rajzolni vele. De a négyzet rajzolását nem lehet vele bemutatni. A tabletek, okostelefonok használatának is csak akkor van értelme, ha megvan a helyük, a kontextusuk, ha hozzátesznek a tudáshoz, például interaktívvá teszik az órát vagy megtanítják a gyerekeket, hogyan gyűjtsenek információt egy témában” – világít rá Koren Balázs.
A szervezők várják további pedagógusok jelentkezését az akkreditált „HiperSuli digitális oktatási módszertani program”-ra.
