A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét – írják közös közleményükben a szervezetek. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 milliárd forint plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállalni a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat – fogalmaz közleményében az MRSZ. A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns.
A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest). A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja.
A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözölték a kormány döntését és reményüket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat.
A reklámadó újbóli kivetésével kapcsolatos állásfoglalást jegyző szervezetek:
Magyar Reklámszövetség
MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
Interactive Advertising Bureau Hungary
Magyar Lapkiadók Egyesülete
Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
