Kemény évre számítanak a médiás szakemberek

A megkérdezett szerkesztők, vezérigazgatók és digitális vezetők mindössze 38 százaléka bizakodó az újságírás helyzete kapcsán az előttünk álló évben – többek között ez derül ki a Reuters friss tanulmányából. A válaszadók döntő többsége úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) korszakban a túlélés kulcsa a megkülönböztethető tartalom, a videó- és audióformátumok, valamint a közvetlen közönségkapcsolat erősítése lesz, még ha ez kisebb elérés árán történik is.

A Reuters 51 országból 280 szerkesztőt, vezérigazgatót és digitális vezetőt kérdezett meg a „Journalism and Technology Trends and Predictions 2026” című tanulmány elkészítéséhez. Az elemzés szerint 2026-ban a generatív MI és az influenszer-gazdaság egyszerre „szorítja” majd a hagyományos hírmédiát: a keresőkből és közösségi médiából jövő forgalom csökken, miközben a közönség egyre inkább személyiség-vezérelt, platformon fogyasztott, videós tartalmat keres. A kiadóknak egyszerre kell hatékonyabban alkalmazni az MI-t, erősíteni a saját márkájukhoz kötött, megkülönböztető tartalmat, és új bevételi csatornákat építeni.

A tanulmányhoz megkérdezett médiaszakemberek mindössze 38 százaléka optimista a szakma egészének idei kilátásai kapcsán. Ez jelentős változás a négy évvel korábbi eredményhez képest, akkor még 22 százalékponttal magasabb volt a helyzetet így látók aránya. Igaz, a saját vállalkozásuk kilátásai kapcsán többen optimisták, 53 százalék jelezte, hogy magabiztos a jövő kapcsán.

A kiadók várakozásai szerint a következő 3 évben több mint 40 százalékkal csökkenhet a keresőkből származó forgalom. A ChatGPT és Perplexity ugyan egyre több hivatkozást küld a kiadói oldalakra, de ezek aránya még elenyésző: a Google kereső/Discover együtt nagyjából ezerszer annyi kattintást hoz, mint a ChatGPT.

A vezetők szerint az MI-korszakban erősíteni kell a helyszíni riportokat és oknyomozó anyagokat, a kontextus- és magyarázó tartalmat, a közösségépítő aktivitásokat, az emberi történetek bemutatását és a tényellenőrzést. A megkérdezett médiavezetők 79%-a a videó, 69%-a az audió (podcastok, műsorok) tartalmak fejlesztését tartja fontosnak a következő időszakban, míg a bővített szöveges termékekre jóval kevesebben tennének plusz erőforrást. A kiadók célja, hogy olyan jellegű tartalmakat állítsanak elő, amelyeket könnyű több platformon, több formátumban újracsomagolni és személyre szabni.

A kiadók 20%-a számít érdemi bevételre MI-licencmegállapodásokból, 49% inkább kiegészítő, kisebb forrásként tekint ezekre, míg 20% egyáltalán nem vár pénzt ilyen szerződésekből. A nagy, prémium márkák (nemzetközi napilapok, hírügynökségek) vannak előnyben az MI-megállapodásoknál, ezért merülnek fel kollektív modellek (pl. „Nato for News”, Really Simple Licensing) a kisebb, lokális és független kiadók érdekérvényesítésére.