Rekordmértékben, 23-ról 46 százalékra nőtt a lejárt vállalatközi (B2B) számlatartozások állománya a COVID-19 előtti időszakhoz képest Magyarországon. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító elemzésében. Az 1400 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint a megkérdezett magyar cégek fele jelezte, hogy átlagosan 23 napos várakozás után tudták csak behajtani a kintlévőségeiket. A magyar válaszadók 57 százaléka szerint az árbevétel visszaesett az idén, 50 százalékuknál pedig a pénzforgalmat érte negatív hatás. (Ez a régióban 59 és 51 százalék.) A legtöbb magyarországi cég szerint jövőre javul a belföldi és a globális gazdasági helyzet.
Az Atradius elemzői szerint a világjárvány akkor érte el Magyarországot, amikor az ország gazdasági növekedése lassulni kezdett. – „Ugyanakkor a tavalyi erős lakossági fogyasztás és export lökhárítóként védte a piacot. Részben ez magyarázza, hogy nálunk látszólag kisebb a válság, mint a régió több országában” – mondta Vanek Balázs országigazgató. – „Ezt jelzi például, hogy a nehézségek ellenére itthon a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek csökkenő nyereségességről számoltak be. Ez Magyarországon 39, Kelet-Európában 49 százalék. Itt valószínűleg az értékesítés volumene ellensúlyozta a költségeket”
A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar vállalatok 35 százaléka arról számolt be, hogy a járvány miatt késve fizetett a beszállítóinak. A megkérdezettek ugyanakkor kevésbé voltak hajlandóak halasztott fizetési lehetőséget adni a vevőiknek. A koronavírus következtében a tavalyi 68 százalékról 51 százalékra csökkent a halasztott fizetésű B2B értékesítések aránya Magyarországon. A halasztott fizetést leggyakrabban a KKV-szektorban alkalmazták, mert a szállítók ösztönözni kívánták az értékesítést, és versenyképesek akartak maradni a belföldi piacon. A válaszadók 11 százaléka kevesebb halasztott fizetési lehetőséget adott a vevőinek az idén, mint tavaly. Itt jellemzően a számlák késői kifizetésével magyarázták a döntést.
A magyar vállalatok az idén hosszabb fizetési határidőket alkalmaznak. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége (63 százalék) arról számolt be, hogy átlagosan 30 napot ad a partnereinek a számlák kifizetésére. 19 százalék 60 napot, 10 százalék 61-90 napot, míg a maradék 8 százalék 90 napnál is hosszabb határidőt szab az ügyfeleinek. –„Ez azt jelenti, hogy a járvány alatt alkalmazott átlagos fizetési határidő 40 nap, szemben a tavalyi 31 nappal. Ráadásul a válaszadók 53 százaléka 15 nappal meghosszabbította a fizetési határidőket, hogy rövidtávú finanszírozási segítséget adjon a vevőinek” – mondta az országigazgató.
A felmérés szerint az idei évre az is jellemző volt, hogy több cég kért hitelminősítéshez szükséges adatokat az ügyfeleitől. A magyar válaszadók 73 százaléka fizetési garanciákat vár a vevőitől. Ezen belül 68 százalék önbiztosítást, 62 százalék kereskedelmi hitelbiztosítást, 40 százalék pedig készpénzes fizetést kért az ügyfelektől.
Az ágazati adatok szerint az idén a magyar vegyipar vezeti a késve fizetések listáját, ez a B2B számlák összértékének 59 százalékát érinti, ami jelentős emelkedés a tavalyi 29 százalékhoz képest. A fémiparban ez az adat 45 és 24 százalék, az elektronikai iparban 42 és 24 százalék, míg az élelmiszeriparban 42 és 20 százalék. Az építőiparban 40 százalékra nőtt a késve fizetett számlák összértéke, szemben a tavalyi 17 százalékkal. A késések 10 és 34 nap között szóródnak.
Az Atradius országigazgatója szerint jövőre a kintlévő számlák behajtása lesz a legnagyobb kihívás a magyar vállalatok számára a nyereségesség szempontjából. – „Magyarországon 46 százalék osztja ezt az aggodalmat, ami több, mint bármely más kelet-európai országban, a régiós átlag 36 százalék. Érdekesség, hogy ugyanakkor a magyar cégek aggódnak a legkevésbé a kereslet esetleges csökkenése miatt. Ez hazánkban 30 százalék, a régióban 37 százalék” – mondta Vanek Balázs.
A magyar vállalatok optimistábbak a régiós cégeknél a költségek megfékezésével kapcsolatban is, nálunk 30 százalék tartja ezt problémának 2021-re, míg a régióban 37 százalék. Több válaszadó számít a belföldi gazdasági helyzet javulására (58 százalék), mint a romlására (23 százalék). Ugyanez érvényes a világgazdasági kilátásokra, ebben 40 százalék javulást, 28 százalék romlást vár. A nemzetközi kereskedelemben 53 százalék számít javulásra, 24 százalék szerint romlás várható.
