A legnagyobb lehetőségünk és egyben felelősségünk az, hogy felnyissuk az olvasók szemét olyan témák iránt, amikre talán előtte nem is gondoltak – nyilatkozta a Marketing&Media magazinnak a fenntarthatósági törekvéseik kapcsán Tóth-Császár Gergely, a Ringier Hungary kiadó magazindivíziójának üzletágvezetője.
FOTÓ: RINGIER
- Mikor indult el a kiadónál az a folyamat, aminek a révén nagyobb hangsúlyt kapott a fenntarthatóság és a környezettudatosság?
- Már 2018 előtt is tagjai voltunk a Fenntartható Média Klubnak, ami annak idején a Magyar Telekom kezdeményezésére indult, és több médiavállalat csatlakozott hozzá. 2019-től pedig a Fenntarthatósági Nap mellé álltunk mint támogató. Évről évre aktívabban foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és egy idő után házon belül is jobban körbenéztünk, hogy mi hol tartunk a fenntartható működés terén, miben tudnánk fejlődni.
- Az anyacég részéről jött ez a kezdeményezés, vagy hazai ötlet volt?
- Itthonról indult, de olyan értelemben kaptunk támogatást az anyacégtől, hogy értették, miért szeretnénk ezzel foglalkozni, hiszen a fenntarthatóság nemzetközileg is a figyelem középpontjába került.
- Amikor tavaly elkészítettétek az átfogó ökolábnyom-felmérést a hazai Ringier-ről – akkor még Ringier Axel Springerről –, annak mi volt a tanulsága?
- Azt láttuk, hogy ez egy nagyon összetett és bonyolult témakör, hiszen a karbonlábnyom-felmérést minden cég esetén eltérő gondolkodásmód alapján kell összeállítani. Meg kellett határozni, hogy milyen szakmai tevékenységeket és részterületeket szeretnénk és tudunk ebbe bevonni, és azokat hogyan tudjuk mérni. Ki kellett dolgozni egy komplex rendszert, ami alapján évről évre követhető, hogy éppen hol tartunk. Ez hosszú hónapokat vett igénybe tavaly, de mostanra elmondhatjuk, hogy van egy friss, átfogó és szakszerű kimutatásunk arról, hogy mekkora a működésünk ökolábnyoma. Tehát mi az a „startmező”, ahonnan rajtolunk a fejlődés útján. A legfontosabb, hogy tényleg elindultunk ezen az úton, és szakmai alapon tesszük ezt, hosszú távra tervezve.
- A járványhelyzet ebben hozott változást?
- A pandémia olyan értelemben fejtörést okozott a karbonlábnyom-felmérés során, hogy szabad-e 2019-et mint a járvány előtti utolsó teljes évet felmérni, és azt tekinteni bázisévnek. Ezért mondtuk, hogy megnézzük azt is, mit okozott a Covid a működésünk terén. Nagyon sok területen új helyzetet hozott a járvány, elég csak a munkafolyamatok terén történt változásra, a hibrid munkavégzésre gondolni. De a fenntarthatóság, a tudatos működés igazából arról szól, hogy pont annyit használj fel, amennyire tényleg szükséged van, és ne többet.
- Egy kiadó kapcsán ami az embernek elsőként eszébe jut, az a nyomdatechnika, a papírfelhasználás. Ezen a téren hogyan lehet előtérbe helyezni ezeket a szempontokat?
- Ami a papírt illeti, mi már régóta fenntartható forrásból szerezzük be a szükséges mennyiséget. Az alapanyagunk olyan erdőgazdálkodásokból származik, amely megfelel a környezettudatos és társadalmilag felelős termelés, valamint gyártás feltételeinek. Egyébként ez is nagyon jó példa arra, hogy olyan partnerekkel, beszállítókkal szeretünk együtt dolgozni, amelyek erről hasonlóan gondolkodnak. Egymagunkban ugyanis kevesen vagyunk ahhoz, hogy érezhető változásokat érjünk el. A nyomda tekintetében pedig nagyon fontos a megfelelő technológia alkalmazása is, például az, hogy éppen annyi festéket használjunk, amennyi szükséges. Amire szintén kiemelt figyelmet fordítunk, az a nyomtatás során keletkező hulladék megfelelő kezelése. Ezt teljes egészében hulladékgazdálkodással foglalkozó cégeknek adjuk át, amelyek 100 százalékban feldolgozzák azt.
- A remittendának mi a sorsa?
- Ezt több oldalról érdemes megközelíteni. Az egyik nagy terület az, amire nekünk kiadónak közvetlenül ráhatásunk van: megpróbálunk csak annyit nyomtatni, amennyire szükségünk van, hogy minél kisebb legyen a remittenda mennyisége. Persze ez egyszerűen hangzik, de azért sok munkával jár. Viszont éppen ezért is fontos az előfizetéses lapeladások erősítése, mert ez hozzásegít minket ahhoz, hogy pontosabban belőjük a szükséges nyomtatott példányszámokat. A másik terület az árushelyen megmaradt lapok eladásának a figyelése, mert itt települési szinten is lehet optimalizálni a kiszállítandó mennyiséget. A megmaradó példányokat a Lapker egy zárt rendszerben kezeli és átadja egy hulladékfeldolgozó cégnek, így az eladatlan lapokat feldolgozzák és újrahasznosítják, ebből készülnek például a tojástartók.
- A hatékony működéshez tartozik az irodaház is, ahol a kiadó működik. Emlékszem, hogy korábban több házban működtetek, ami nem tűnt túl ideális helyzetnek. Ezen a téren hogyan tudtatok előrelépni?
- A megoldást tulajdonképpen a járványhelyzet hozta magával, amikor hirtelen mindenki otthonról kezdett dolgozni. Ezt úgy kezeltük, hogy tartósan bevezettük a hibrid munkarendet már 2020 végén. A tavaly év elejétől pedig ennek révén már megoldható volt, hogy a korábbi három helyett egyetlen irodaházban dolgozzunk. Ez két jelentős karbonlábnyom-csökkentési lehetőséget hordozott magában. Egyrészt nagyságrendileg visszaesett az irodaház kibocsátása a kisebb igénybe vett irodaterület miatt. Másrészt a kollégáknak kevesebbet kell ingázniuk, így kevesebb lett az utazásaik során keletkező kibocsátás is.
- Azt mennyire figyelitek, hogy a kollégák hogyan állnak ehhez a témához?
- Amikor fenntarthatóságról beszélünk, akkor mindennek van egy gazdasági, egy társadalmi és egy környezeti szempontja. Nekünk mint kiadónak a társadalmi vonatkozások is fontosak, tehát az, hogy élhető legyen az adott munkahely a kollégák számára. Ebben nagyon erősek vagyunk, olyan HR lehetőségeink vannak, amelyek támogatják, hogy a munkatársaink egy fenntartható magánélet-munka egyensúlyt alakíthassanak ki. Ennek része volt az is, hogy amíg korábban nem mindenkinek volt elérhető a hibrid munkavégzés, addig ezt bevezettük minden irodai dolgozó számára. Az fontos, hogy ezt sem diktátumként hoztuk be, hanem a kollégákkal együtt gondolkodva. De jó példa az is, hogy egy alulról jövő kezdeményezésként az irodaházunk tetőteraszán éppen ezekben a napokban egy kis kertet alakítanak ki a kollégáink. Ezt nem a vezetőség találta ki, hanem néhányan összefogtak, és ezt a cég is támogatta növénybeszerzéssel. Korábban pedig konszenzus alakult ki abban is a dolgozókkal, hogy az irodaház környékén vegyünk el parkolóhelyeket az autóktól és legyenek helyettük inkább biciklitárolók.
- A Ringier termékei rengeteg embert érnek el, nagy a véleményformáló szerepük a társadalomban. Ezt mennyire használjátok ki a fenntarthatóság népszerűsítése terén?
- Ennek a társadalmi és gazdasági vetületével mindig is sokat foglalkoztak a lapjaink. A legnehezebb ebből a szempontból a környezeti hatásokkal kapcsolatos információk átadása. Hogyan tálaljunk érdekesen és közérthetően egy olyan témát, mint például a karbonlábnyom? Az elmúlt időszakban próbálunk több olyan témával foglalkozni a lapjainkban, hogy ezt közelebb hozzuk az emberekhez. Megértetni, hogy mi a fenntarthatóság, miért hallani erről olyan sokat, hogyan tud ezzel foglalkozni az olvasó az egyéni lehetőségeihez mérten is. Kiadói szinten ezt egy fókusztémaként jelöltük meg, és az egyes márkáink elkezdtek a saját célcsoportjaik felé erről kommunikálni. Például a fiatalokat megcélzó Noizz.hu brandünk tavaly a Légszomj projekt keretében sokat foglalkozott a levegőszennyezettséggel, nagyon érthető és kézzelfogható módon. De ugyanígy a Blikknél, a Geo magazinnál, a Glamournál is megvan az a jó néhány fókusztéma, ami passzol a kiadvány jellegéhez és olvasóköréhez. A gasztronómiai kiadványainknál például többek között az ételpazarlás oldaláról fogták meg a kérdést.
- Ezek az elvek hogyan érvényesíthetők egy olyan programnál, mint a Glamour-napok?
- Itt is több szempont érvényesül. Nagyon figyelünk arra, hogy mennyi kuponfüzetet nyomtatunk ki, igyekszünk abba az irányba terelni az olvasókat, hogy a digitális kuponfüzetet és az online beváltást használják. Ennek révén sokkal kevesebb papírt használunk fel, mint akár öt évvel ezelőtt. Ráadásul az olvasók felé is a „felkészülés, tudatosság és a változás” üzenetet kommunikáljuk a kuponnapok kapcsán. Azt mondjuk nekik, hogy használják arra a Glamour-napokat, hogy tudatosan gondolják át, mit akarnak venni, mire van szükségük. Egyszerre, egy időben vásárolják meg félévente, ami számukra szükséges. Ha valaki átnézi a kuponkínálatot, akkor láthatja, hogy a Glamour-napok nem elsősorban a luxusfogyasztásról szól, hanem nagyon sok praktikus és hasznos cikk kedvezményes beszerzéséről. Az a tipikus fogyasztói hozzáállás, hogy a vásárlók inkább megvárják a közelgő Glamour-napokat, addig nem veszik meg a kinézett terméket. Nem pusztán azért vásárolják meg, mert az éppen olcsóbb. Ez is nagyon jó példa arra, hogy a média-alaptevékenységünket tudatosan érdemes kezelni, hogy változást érhessünk el. A legnagyobb ütőkártyánk ugyanis az, hogy felnyissuk az olvasók szemét olyan témák iránt, amelyekre talán előtte nem is gondoltak.
Heszler Róbert
A Marketing&Media magazin legújabb számában Zöld Lámpa címmel a fenntarthatósággal foglalkozó melléklet is megjelent. A lap elérhető a Digitalstand.hu-n, ide kattintva.