Jelentős előrelépés történik a különböző szektorok összehasonlíthatóságának és a biztosítási szerződések egységes számviteli elszámolásának irányába. A hivatalosan májusban bejelentett szabályozói változás kapcsán a biztosítótársaságoknak komoly változtatásokat kell végrehajtaniuk.
Meglehetősen hosszú szabványalkotási folyamatot zárt le idén az IASB (International Accounting Standards Board – Nemzetközi Számviteli Standard Testület) azzal, hogy május 17-én kiadta az IFRS17 – Biztosítási Szerződések standardot. Az egyik legfontosabb szempont, amely az új szabvány bevezetését vezérelte az az igény, hogy a biztosítási szektorban alkalmazott beszámolási eljárások jobban összhangba kerüljenek más iparágak gyakorlatával. Kiemelten fontos volt, hogy új definíciót kapjon a biztosítótársaságok árbevétele, és ezt az árbevételt megkülönböztessék a biztosítási díjbevételtől.
Emellett a korábbinál jobban össze lehet majd hasonlítani az egyes biztosítók működési mutatóit, eredményességét is. Jelenleg a biztosítótársaságok díjbevételének és profitjának elszámolására számos módszer létezik, ezért ezek a vállalkozások az eredményességük alapján nem összehasonlíthatók. Az IFRS17 által alkalmazott contractual service margin (CSM, egyfajta elhatárolt profit) által a biztosítók profitja egyenletesebbé, szisztematikusabbá és összehasonlíthatóvá válik.
Problémás területek
Az új szabványt a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban kell kötelezően alkalmazni, azonban a bevezetése komoly erőfeszítéseket igényel az érintett vállalkozások részéről, így érdemes mielőbb megkezdeni a felkészülést. A Deloitte Magyarország az IFRS17 elemzése során számos olyan területet azonosított, amelyek gyakorlati megvalósítása egyelőre kihívások elé állítja a biztosítókat, és ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani rájuk. Nehézséget okozhat a kötelezettségek esetében alkalmazható értékelési modellek kiválasztása, de komoly feladat lesz majd a szerződések értékelése is, amit minden évben a teljes szerződésállományra vonatkozóan el kell végezniük.
Az új szabvány bevezetése komoly terhet ró majd a biztosítótársaságok informatikai részlegeire is, hiszen minden egyes üzleti évre vonatkozóan az elszámolási egységek és a szerződésállományok szintjén is meg kell bontani az adatokat, a gazdálkodónak rendkívül nagy számú feltételezést kell kezelnie. A Deloitte elemzése szerint az úgynevezett „kockázati kiigazítás” is kihívást jelenthet, valamint jelentősen megnőhetnek az adminisztrációs terhek a viszontbiztosítási szerződéseknél.
A jelek szerint a meglévő állományok új szabvány szerinti értékelése lesz az egyik legnagyobb kihívás a biztosítók számára. A téma fontosságát az is jelzi, hogy az IASB egy külön munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata az átállás kérdésével kapcsolatos gyakorlati szempontok kidolgozása.
Komoly következmények
Az IASB által előterjesztett változtatásnak komoly következményei lehetnek mind a piac egészére, mind pedig az egyes társaságokra nézve. A más iparágakkal való jobb összehasonlíthatóságnak és az átfogóbb közzétételeknek köszönhetően az elemzők több információhoz juthatnak hozzá a biztosítótársaságok pénzügyi körülményeit illetően, ez pedig fokozhatja az érdeklődést a biztosítási piacon történő befektetés iránt. „A cégek vezetőinek késznek kell lenniük arra, hogy változtassanak a biztosítási tevékenység megítélésén, és hogy reálisan összevessék piaci pozíciójukat a versenytársakéval. Mindezek mellett a teljesítményértékelés és a vezetői jelentéskészítés területén is új eljárásokra lesz szükség” – mutatott rá Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere.
„Bár még több mint három év van arra, hogy a biztosítótársaságok alkalmazzák az IFRS17-ben szereplő szabványokat, figyelembe véve, hogy milyen komoly kihívásokat tartogat az új előírás, ez egyáltalán nem sok idő. A szükséges változtatásokat célszerű egy átfogó, a számviteli, aktuáriusi és informatikai osztályok bevonásával zajló projekt keretében végrehajtani. Elengedhetetlen, hogy a biztosítók már ebben a kritikus szakaszban előkészítsék a projektet, megteremtsék a szükséges pénzügyi háttért, a legfontosabb érdekelteket pedig tájékoztassák az új szabvány fontosságáról. A feladat nagyságára való tekintettel hasznos lehet az is, ha az érintett vállalkozások szakértők, tanácsadók segítségét is igénybe veszik” – fűzte hozzá Hauer Judit, a Deloitte Magyarország Biztosítási üzletágának vezetője.
