Támogatja a megkérdezett európaiak nagy többsége – köztük a magyarok háromnegyede –, hogy a levegőtisztaság védelmében tiltsák ki településükről a legszennyezőbb gépkocsikat. Ez az eredménye annak a kilenc országban végzett közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos közvélemény-kutató cégtől rendelt meg az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség.
Egymást érik a hírek az európai önkormányzatok döntéseiről, hogy a városközpontokból hamarosan kitiltják a dízel gépkocsikat. A városvezetők levonták a tanulságot a dízelbotrányból: választóik egészségének védelme nélkül sokak szavazatát elveszíthetik a legközelebbi választáson. A tiltásnak van egy sok évre visszamenő előzménye: az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése sok nagyvárosban. Ma már Londontól Palermóig 12 tagállam városaiban összesen 260 alacsony kibocsátási zónába nem hajthatnak be a régebbi, a levegőt erősen szennyező gépkocsival (további információ itt található: Urban Access Regulations in Europe).
Az Ipsos most kilenc európai országban (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Svédország, Spanyolország) felmérte, vajon mennyire tartják fontosnak a városlakók az alacsony kibocsátási övezeteket. A kutatást a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) rendelte meg, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja.
A válaszadók között népszerűnek bizonyultak az alacsony kibocsátási övezetek. Több mint kétharmaduk ért egyet azzal, hogy a városközpontokba nem szabad nagyon szennyező gépkocsival behajtani. A magyar válaszadóknak 76,4 százaléka ért egyet, 38,6 százalékuk határozottan.
„A magyar kormány már 2013-ban útmutatót készített az önkormányzatok részére az alacsony kibocsátási övezetek kijelöléséről, és sajnálatos, hogy ez az útmutató eddig nem volt képes megmozgatni a települések vezetőinek fantáziáját. Ez a közvélemény-kutatási eredmény talán meggyőzi őket, hogy nem veszítik el a választók bizalmát, ha ilyen módon is tesznek azért, hogy tisztább legyen a település levegője. A válaszok remélhetőleg a kormányt is meggyőzik arról, hogy az ilyen övezetek kialakítását nemcsak szavakkal, de anyagi támogatással is érdemes ösztönözni” – állapította meg Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.
Azért is célszerű kialakítani alacsony kibocsátási övezeteket, mert – mint az a felmérésből kiderül – a behajtási korlátozás az emberek autóvásárlási szokásait is befolyásolja. A válaszadók 69 százaléka mondta azt, hogy legközelebb nem valószínű, hogy dízelautót vesz, és ezt a véleményét a dízelmotorok levegőszennyezése mellett a behajtási korlátozásokkal is indokolta. A magyar válaszadók 71 százalékánál nem várható, hogy legközelebb dízelautót vesz. 40 százalékuknál volt szempont az, hogy nagyon szennyezi a levegőt, és 14 százalékuknál az, hogy nem fog tudni behajtani vele a városközpontokba.
„A gazdagabb országokban az emberek egyre kevésbé veszik meg a használt, súlyosan szennyező gépkocsikat, így azok egy része Magyarországon köt ki. Mivel a korábbi próbálkozás, hogy a szennyező autók importját fokozottan megadóztassák, uniós jogszabályokba ütközött, az alacsony kibocsátási övezetek kijelölése látszik az egyetlen eszköznek a roncsimport megfékezésére is” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A Levegő Munkacsoport levelet küldött számos hazai város polgármesterének, amelyben azt javasolja, tiltsák ki városukból vagy annak egy részéből a legszennyezőbb járműveket oly módon, hogy a helyi lakosok a már meglévő gépkocsijukra felmentést kapnak a behajtási tilalom alól.
