Farkas Bertalan fiatal mérnökhallgatóként ünnepelte az első Holdra szállást, és úgy véli, az emberiségnek ismét célba kellene vennie égi kísérőnket. Az első magyar űrhajóssal az Apollo 11 küldetés 50. évfordulója és a misszió eddig nem látott felvételeit bemutató dokumentumfilmje kapcsán beszélgetett a HISTORY.
Szombaton lesz 50 éve, hogy először lépett ember más égitest felszínére: 1969. július 20-án Neil Armstrong, az amerikai Apollo 11 űrhajó parancsnoka és Buzz Aldrin, az Eagle (Sas) nevű holdkomp pilótája két és fél órás sétát tett a Hold felszínén.
A Vasfüggöny – és a hidegháborút végigkísérő ádáz űrverseny – túloldalán egy fiatal magyar mérnökhallgató is élőben nézte történelmi pillanatot. Farkas Bertalant lenyűgözte a mérnöki bravúr és az űrkutatás csodája.
Tíz évvel később – az első magyarként – ő maga is kilépett a világűrbe a szovjet Interkozmosz program kötelékében, most pedig a HISTORY-nak adott interjúban osztotta meg gondolatait az első Holdra szállásról. Farkas Bertalan arról is beszélt, hogy szerinte a Mars helyett újra a Holdat kellene megcéloznia az emberiségnek, és csak azután távolabbra tekinteni, hogy égi kísérőnkön sikerül élhető körülményeket teremteni.
Elveszett felvételek, drámai vallomások
A HISTORY más meglepetéssel is készült az évfordulóra: egész estés dokumentumfilmjében eddig nem látott hangfelvételek és fotók bemutatásával idézi fel az Apollo 11 küldetés napjait. A missziót kétszer kis híján megszakították: először a legénység különös zörejeket hallott az űrhajóban, majd a landolás során kritikus szint alá süllyedt az üzemanyagszint.
Nixon elnök arra az esetre is készült beszéddel, ha az űrhajósokat halálos baleset érte volna – az elveszett hangfelvételekből azonban kiderül, hogy a három űrhajós nem a haláltól félt a legjobban.
„Nem a biztonságunk miatt aggódtunk, hanem a küldetés kimenetele miatt. Az ország jó hírneve függött az Apollo 11 sikerétől. Ha nem sikerül a landolás, az rengeteget ártott volna az Egyesült Államok imázsának” – mondta Armstrong az először hallgató felvételen, amelyet a Life magazin rögzített.
Aldrin szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a rakétát, az űrhajót és a holdkompot alkotó sok ezer alkatrész mind hiba nélkül működik majd: „Egy ilyen küldetés rengeteg apró esemény végtelenül hosszú és törékeny láncolata. Pesszimista voltam, mert ha egy lánc ilyen hosszú és törékeny, akkor biztosan van benne valahol egy gyenge láncszem.”
A filmből az is kiderül, hogy az Apollo 11 űrhajósainak nem volt pénzük életbiztosításra, ezért több száz autogramot írtak alá indulás előtt, hogy haláluk esetén az eladásukból befolyó pénz gondoskodjon családjuk megélhetéséről.
A Holdra szállás: Az elveszett felvételek július 21-én, vasárnap 21:00-kor látható a HISTORY-n.
