Tematikájában is újító kiadvány indult a piacon: a KortársPRos a kulturális szféra és a forprofit vállalatok között kíván hidat teremteni az Art Is Business magazinnal. Az ingyenes, egyedi terjesztésű lap első számának címlapján Hámori Gabriella színművész látható.
A művészeti szcéna és az üzleti szféra egymásra találását szeretné elősegíteni legújabb kiadványával, az Art is Business magazinnal a KortársPRos. Tematikáját és terjesztését tekintve is egyedi a magazin. Célcsoportjának tagjai, vagyis a vállalati közép- és felsővezetők illetve a kulturális szcéna meghatározó képviselői személyre szólóan kapják kézhez az ingyenesen jelentkező lapot.
A cikkek egytől egyig brandalapon viszgálják a kulturális termékeket, a felvetett témákat pedig igyekeznek olyan nyelvezetben tálalni, amely sajátja lehet a vállalatok képviselőinek és a kulturális szereplőknek is. Az Art Is Business kéthavonta jelentkezik majd új számmal, a következő megjelenést áprilisban tervezik. A nagyvállalatok részéről egyébként már az első szám előtt is nyitottságot tapasztalt a KortársPRos, több mint ötven cég jelezte, hogy érdeklődéssel fogadja a kiadványt.
“A 2019-ben hétéves KortársPRos vezetőjeként tudom, hogy akkor működik jól valami, ha a megfelelő partnerek találnak egymásra – fogalmaz Balogh Máté András, aki abban bízik: jó példával járhatnak majd elő, és hidat teremthetnek a kulturális szféra és a forprofit világ között, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy nyitottabban álljanak egymáshoz a felek. – Ez a találkozás csak akkor következhet be, ha a szereplők ismerik egymás gondolkodását, és tisztában vannak a másik oldal elvárásaival, valamint azzal, hogy mire is képesek.” A magazin szeretne abban is segítségére lenni az üzleti szférának, hogyan válhatnak támogatóvá, szponzorrá a cégek, és miért fontos számukra is, hogy művészeti projekteket támogassanak.
Az állandó rovatok közül kiemelkedő lesz például a HR-vezetőkkel készített interjú, melyekben arra a kérdésre helyezi a hangsúlyt a magazin, hogyan lehet a munkavállalók részére művészetet közvetíteni. A vállalati vezetőkkel arról olvashatók majd beszélgetések, ők hogyan gondolkodnak a kultúráról, kultúrafogyasztásról és mi ennek a jelentősége cégük életében.
A művészeti menedzserekkel készült beszélgetések az érem másik oldalát hivatottak bemutatni: milyen formában van szüksége a hazai kulturális életnek az üzleti világból érkező támogatásokra. Megszólaltatnak nemzetközi cégeket is, amelyek haza képviselői abba tudják beavatni az olvasót, hogy külföldön hogyan működik a kultúra finanszírozása. Minden lapszámban reflektorfényt kap egy jelentős kortárs kulturális helyszín, és bemutatnak támogatásra érdemes művészeti projekteket is.
Az első lapszám alanyai között megtalálhatjuk Lerch Zoltánt, a Schneider Elektric Magyarország HR-igazgatóját, Légrádi Gergelyt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnerét, Orlai Tibor magánproducert, az Orlai Produkció vezetőjét, és Cita Högnabba-Lumikerót, a FinnAgora intézet vezetőjét is. Minden lapszámban olvasható lesz beszélgetés hazánk vezető művészeivel is, mely arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy miért fontos és hogyan kivitelezhető a művészek brandépítése. Az első számban Hámori Gabriellával készült a címlapinterjú.
