A magyar gazdaság teljesítménye idén 0,5 százalékkal, jövőre 2 százalékkal nőhet az Erste előrejelzése szerint. Az infláció 2025-ben várhatóan nem lassul tovább, a pénzromlás éves átlagos üteme a 2024-re várt 3,6 százalékhoz hasonló mértékű lehet. Az euró/forint árfolyam a 400-410-es sávban stabilizálódhat a következő időszakban.
Kedvezően indult az idei év a magyar gazdaság számára, ám a második, és főleg a harmadik negyedév letörte az év eleji optimizmust. Az Erste elemzőinek várakozása szerint jelenleg 0,5 százalék körüli éves GDP-növekedés lehet reális 2024-re. A vártnál lényegesen gyengébb idei bővülés hatással lesz a gazdaság jövő évi teljesítményére. Ez, kiegészülve a stagnáló, visszafogott külső környezettel, valamint a továbbra is bizonytalan gazdasági kilátásokkal, összességében 2 százalék körüli GDP-növekedést eredményezhet 2025-ben – hangzott el az Erste sajtótájékoztatóján.
A legnagyobb problémát az általános bizalomhiány jelenti. A fogyasztói- és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében pesszimisták. Emiatt kevesebb a beruházás és csökken az építőipar teljesítménye. Az építőiparban az új szerződések volumene is már inkább enyhén lefelé tartó tendenciát mutatott az elmúlt hónapokban két év stagnálás után. A következő években ugyan jelentős, elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó beruházásoknál indulhat el a termelést, ám a járműgyártás jelenlegi helyzete miatt egyelőre bizonytalan, mennyire tudják majd kihasználni a cégek a tervezett kapacitásokat.
Az infláció kedvezőbben alakult idén, mint amire az év elején számítani lehetett. A gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, és a mérsékelt kereslet miatt az árak alakulása szempontjából meghatározó gazdasági szereplők csak kisebb mértékben tudtak emelni. Az éves átlagos infláció így 3,6 százalék körül alakulhat 2024-ben. Jövőre a piaci szolgáltatások esetében fennmaradhat a mérséklődő tendencia, míg a gyengébb forintárfolyam és az élelmiszerárak felfelé húzhatják a pénzromlás ütemét 2025-ben. Összességében jövőre a korábban előre jelzettnél valamivel mérsékeltebb, az ideihez hasonló mértékű éves átlagos inflációra lehet számítani.
A jegybanki alapkamat a gyenge növekedési és kedvező inflációs adatok ellenére az év második felében nem csökkent tovább olyan ütemben, mint amire a piac előzetesen számított. A Magyar Nemzeti Bank vélhetően decemberben is a tartás mellett dönt majd, így az évet 6,50 százalékos alapkamattal zárhatjuk. Ez a kamatszint már nem lóg ki a régiós kamatok közül, ami csökkenti a jegybank mozgásterét. Amennyiben a feltételek nem romlanak, jövőre folytatódhat az alapkamat óvatos csökkentése, az irányadó ráta 2025 végére 5,50 százalék lehet.
A forint euróval szembeni árfolyama a nyári viszonylagos stabilitás után sokat gyengült az elmúlt hetekben. A magyar fizetőeszköz további gyors leértékelődését ugyanakkor semmi nem indokolja, így az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon viszont fennmaradhat a lassú leértékelődés trendje, amely éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos forint leértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 végén 410, míg 2026 végén 415 forint lehet.
