2004. május elsején tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI szakéertői egy-egy mutató segítségével járják körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikk témája az egy főre jutó GDP változása.
A GDP nem a lakosság jólétét méri. Nem mond semmit a megtermelt javak eloszlásáról, illetve a termelés környezetre gyakorolt hatásairól. A GDP-ben nem jelenik meg a házimunka és az önkéntes tevékenységek, de megmutatja az adott országon belül egy év alatt megtermelt piaci javak értékét (a feketegazdaság becsült kibocsátásával korrigálva).
Az egy főre jutó, euróban mért GDP tekintetében 2004 és 2008 közt 21%-kal nőtt hazánk teljesítménye, melynek fő okai az uniós piacok megnyílása és a beáramló külföldi működőtőke-befektetések voltak. A kiemelkedő növekedésnek a 2008-as pénzügyi válság vetett véget, ami után mindössze egy év alatt 13%-kal esett vissza a mutató értéke. A 2010-es évek elején stagnált az indikátor, de az évtized derekán újra megindult az emelkedés: 2014 és 2019 közt közel 40%-kal nőtt a mutató értéke. A 2020-as koronavírus-válság megszakította a kedvező folyamatokat, de ezt követően évről évre emelkedett az euróban mért egy főre eső magyar GDP.
Összességében az előző két évtizedben két és félszeresére nőtt az egy főre jutó GDP euróban. Ezzel az uniós átlag 39%-áról 54%-ára kapaszkodtunk fel. Régiós összevetésben azonban fejlődésünk korántsem kiemelkedő: a lengyelek 3,7-szeresére, a szlovákok 3,4-szeresére, de még a magasabb bázisról induló csehek is háromszorosára növekedtek. Így tehát a lengyelek behozták eddigi lemaradásukat, a szlovákok megelőztek minket, és egyre inkább leszakadunk a csehektől. Emellett a román eredmények folyamatosan közelítenek a hazaihoz. Így a 27 EU-s állam közül a 19. helyről a 23.-ra estünk vissza.
Ha a GDP/fő adatokat vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk (tehát az eurós adatokat az adott ország árszínvonalával korrigáljuk) némiképp más következtetésekre juthatunk. E tekintetben a hazai adatok 2,2-szeresére nőttek, amivel az uniós átlag 63%-áról a 76%-ára növekedtünk. A nagymértékű emelkedés ellenére megelőztek minket a lengyelek, majd 2023-ra a románok is, miközben Szlovákia mögénk került. Míg 2004-ben az uniós tagállamok közt a 19. helyen álltunk, 2023-ra a 22. helyre csúsztunk vissza.
