Infláció feletti mértékben, 9,8 százalékkal nőtt tavaly a 15 legnagyobb médiaügynökség együttes árbevétele. A hazai és a külföldi tulajdonú cégek egész hasonlóan teljesítettek a bővülés terén. Az adózott eredmények kapcsán azonban már nem ennyire jó a helyzet, az összesített adatok szerint öt százalékkal csökkent a médiaügynökségek profitja.
Tavaly a Magyar Reklámszövetség adatai szerint már reálértéken is nőttek a reklámköltések, és ezt a top 15 médiaügynökség együttes bevételei is visszaigazolják. Sőt, még kicsit jobb képet is mutatnak, mint az MRSZ-féle 7,6 százalékos növekedés. A legnagyobb médiaügynökségek ugyanis tavaly együtt 9,8 százalékos gyarapodásnak örülhettek az árbevétel terén. Az egyes cégeknél persze jelentős eltérések adódtak, de így nézve sem rossz a helyzet. A 15 ügynökségből vagy ügynökségi csoportból 11-nek nőtt tavaly a nettó árbevétele, egy kivételével a 3,7 százalékos infláció feletti mértékben.
Abban nincs változás, hogy a New Land Media toronymagasan a legnagyobb bevételt érte el, ám nem ez a cég húzta fel az együttes növekedést, hiszen náluk 7,9 százalékot tett ki a bővülés. A top15 médiaügynökség 258 milliárd forintos együttes árbevételén belül a New Land Mediáé 84,8 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy a teljes bevétel 33 százalékát hozták. A társügynökségükkel, a Media Dynamicsszel együtt pedig ez már 38 százalékot jelent.
Fogyatkozó profit
Az adózott eredményeket nézve kevésbé szép a piaci összkép. A legnagyobb 15 médiaügynökség profitja 2024-ben öt százalékkal alulmúlta a 2023-ast. A 15-ből csak nyolcan tudták növelni az adózott eredményüket, míg például a piacvezető New Landnek a piaci átlaghoz hasonló szinten csökkent az eredménye. Ugyanakkor ez az a terület, ahol az árbevételnél is nagyobb a dominanciájuk. A New Land Media közel kilencmilliárd forintos profitja a top 15 együttes nyereségének a 68, a társügynökségükkel együtt a 72 százalékát adta.
Mivel az összesített adatsort a New Land nagyon eltérítheti, ezért a számokat érdemes nélkülük is megnézni. Ekkor az árbevétel terén 10,7 százalékos bővülést, az együttes eredmény kapcsán pedig háromszázalékos csökkenést kapunk. Azaz összességében hasonló a helyzet a legnagyobb médiaügynökség nélkül is.
Úgy is csoportosíthatjuk az adatokat, hogy különvesszük a tisztán magyar tulajdonú ügynökségeket. A korábban említett New Land, Media Dynamics páros mellett a PanMediát és a Spiritcomot. Ekkor az árbevétel bővülése nyolc-, az eredmény csökkenése hatszázalékos. A részben vagy egészben külföldi tulajdonú médiaügynökségeknél a bevételek 10,6 százalékkal gyarapodtak, a profitból pedig három százalék morzsolódott le. Azaz üzleti szempontból a nemzetközi szereplők egy kicsit jobban teljesítettek, viszont hatalmas különbséget a magyar és a külföldi tulajdonú szereplők között nem látni ezen a téren.
Vegyes profil
Árbevételben a második legnagyobbnak az MMS Communications számított, ami ismertebb nevén a Publicis Groupe-ot takarja. Még 2016-ban vonták össze egy cégbe a D’arcy Avenue, a Publicis, a Saatchi and Saatchi és a Vivaki ügynökséget, azaz kreatív ügynökséget is magában foglal a társaság. Azért szoktuk a médiaügynökségi kategóriába besorolni őket, mert az összevonás előtt a legjelentősebb bevételi lábukat a médiaügynökségek adták. Egyébként az MMS Communications a bevétel növekedése terén pont belőtte a 9,8 százalékos piaci átlagot, a profitnál pedig túl is teljesítették, hiszen közel 20 százalékkal nőttek.
Heszler Róbert
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
