Még nem lélegezhetnek fel a vállalatok

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról. Azonban a vállalatok nem lélegezhetnek fel, mert ez az érték még mindig kétszerese az elfogadhatónak. A csökkenés pedig nem a munkaerőpiaci feszültségek enyhülésének köszönhető, hanem a múlt év gazdasági nehézségeinek és a munkaerőpiac átrendeződésének a következménye – állapítja meg a HR-Evolution idei országos fluktuációkutatása.

A tavalyi recesszió nem egyformán hatott az egyes iparágakra, a fluktuáció változása szektoronként eltérő. A termelő szektorban jelentősen, 28 százalékra csökkent a fluktuáció tavaly, az egy évvel korábbi 36 százalékról. Ezzel szemben kismértékben, 31-ről 33 százalékra nőtt a szolgáltató szektorban és 23-ról 26-ra nőtt a kereskedelem területén.

Drasztikusan esett a kölcsönzött és diák állomány fluktuációja, amely a teljes állomány 9 százalékát teszi ki. A kölcsönzött munkavállalók fluktuációja 192-ről 129 százalékra, a diákoké 210-ről 144 százalékra zuhant, de még így is kritikus szinten van. A saját állomány fluktuációja 26-ról 23 százalékra mérséklődött.

A szellemi dolgozók fluktuációja az egy évvel ezelőtti 19 százalékos csúcs után 16 százalékra csökkent, a kékgallérosok elvándorlása pedig 40-ről 35 százalékra változott.

„Az elmúlt év gazdasági nehézségei jelentős kihívások elé állították a vállalatokat, ami közvetlenül befolyásolta a munkavállalói mobilitást. Csökkent a cégek munkaerő-kereslete, emiatt sok munkavállaló óvatosabbá vált a munkahelyváltást illetően és ez csökkentette a fluktuációs rátát” – magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.

Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy cégek 23 százaléka szándékosan nem pótolta a kilépőit, passzív leépítést folytat. Emellett jelentősen visszaesett a béremelések gyakorisága: míg 2022-ben a cégek 44 százaléka emelt legalább két alkalommal bért, addig tavaly már csak 20 százalék adott legalább kétszer béremelést.

Egyfajta átrendeződés is megfigyelhető a szektorok között. A korábbi években a termelésben volt a legmagasabb a fluktuáció. Ez most idén először megváltozott, és ma már szolgáltatás terén a legmagasabb a fluktuáció.

A munkaerőigényt kompenzálja a kevésbé szerencsés szektorokban jelentkező munkaerőtöbblet. Azonban nem minden esetben találkozik a kereslet és a kínálat. Például a kereskedelem és szolgáltatás egy termelésből felszabadult munkavállalót nem biztos, hogy tud alkalmazni.

Vendégmunkások enyhítik a termelőszektor munkaerőhiányát

A termelő szektor munkaerő igényét külföldi munkavállalók bevonása is enyhítette. A kutatásban résztvevő termelő vállalatok fele foglalkoztat külföldi vendégmunkásokat. Főként ukrajnai és fülöp-szigeteki munkásokat alkalmaznak, de érkeznek dolgozók Délkelet- és Közép Ázsiából, valamint Szerbiából.

A külföldiek foglalkoztatásának indokaként a kellő mennyiségű és minőségű magyar munkaerő hiányát, a jellemzően határozott idejű munkaszerződéseknek köszönhető alacsonyabb és kiszámíthatóbb a fluktuációt, valamint vendégmunkások jobb a teljesítményét, terhelhetőségét mondták a vállalatok.

„Persze bőven van a vendégmunkások alkalmazásának árnyoldala is. A legfőbb hátrányt a nyelvi nehézségek jelentik, mivel fordításokra, többnyelvű tájékoztatókra, tolmácsokra van szükség, ami bonyolítja a folyamatokat és a szervezést. Emellett a kulturális, vallási különbségek jelentenek problémát, melyek megoldására a vezetőket képezni kell és a munkatársak számára integrációs programot kell kialakítani. Ráadásul a vendégmunkások foglalkoztatása költségesebb, a fenti okok, az elszállásolás és az étkeztetés biztosítása miatt” – mutat rá Csikós-Nagy Katalin.

Jogosan vetődhet fel a kérdés: ha drága a vendégmunkás, miért alkalmazzák mégis? Többen számoltak be magasabb szintű megbízhatóságról, alacsonyabb hiányzási rátáról és a vendégmunkatársak magasabb flexibilitásáról. Számos esetben a cégek állandó magyar munkavállalói is szívesebben dolgoznak motivált vendégmunkásokkal, mint a képzetlen, alkalmazkodni és dolgozni nem akaró honfitársaikkal – árulta el a szakértő.

Munkaerőpiaci paradoxon

„Egyfajta munkaerő-piaci paradoxon állt elő. Hiába csökkent a fluktuáció még mindig nagyon magas, több mint kétszerese az ideálisnak. Noha sok ember keres munkát, a munkaadók mégis nehézségekbe ütköznek a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő megtalálásában. És ennél már valószínű nem is lesz jobb a helyzet a munkaerőpiacon” - állítja Csikós-Nagy Katalin.

Ugyanis folyamatosan fog csökkenni az aktív munkaképes állomány, évről évre közel harmincezer munkavállalóval többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek, miközben újabb és újabb gyárépítésekről érkeznek hírek. A fiatal generáció pedig máshogy viszonyul egy termelő vállalatnál lévő monoton munkához és a szigorú elvárásokhoz.

A fluktuációkezelő szakértő szerint ebben a helyzetben paradigmaváltásra van szükség. Nem kész munkavállalót kell keresni, hanem a jó adottságú, fejlődőképes jelentkezőket kell átképezni és fejleszteni. Ez a megközelítést sokkal nagyobb merítést tesz lehetővé. Intenzív bővüléskor pedig, ahol lehet, külföldi munkavállalók alkalmazását is számításba kell venni, mert a mai munkaerőpiaci folyamatok tükrében, hosszú távon ez egyre inkább megkerülhetetlen.

A változó világ új szabályokat, más hozzáállást követel a munkáltatóktól. Felül kell vizsgálni és életszerűvé kell tenni a munkahelyi szabályokat. Például tudomásul kell venni, hogy a wifi felkerült a legfontosabb szükségletek közé, amit biztosítani kell a munkavállalók számára. Meg kell találni azt a kompromisszumot, hogyan lehet a használatát engedélyezni kontrollált keretek között, mert tiltani nem lehet.