Egyelőre nem tárgyalja az Országgyűlés a reklámadó módosítására vonatkozó javaslatot, az MTI közlése szerint levették az eheti napirendről a témát. A tervezet szerint 23 milliárd forintnyi már befizetett adó járna vissza, azonban júniustól jelentősen, 9 százalékra nőne az adó mértéke.
Hatalmas ellenállást váltott ki a hazai médiaiparban a reklámadó módosítására vonatkozó, múlt héten napvilágot látott javaslat, ami az eddigi 5,3 százalékról június elsejétől 9 százalékra emelné a teher mértékét az évente 100 millió forintnál nagyobb hirdetési bevételű vállalkozások esetében. A múlt héten még úgy nézett ki, hogy ebben az ügyben is viszonylag gyors döntés jöhet, azonban a reklámadó módosítására vonatkozó javaslat lekerült az Országgyűlés eheti programjáról az MTI tájékoztatása szerint.
A tervezett változtatás kapcsán a Magyar Reklámszövetség és társszövetségei azt jelezték, hogy az lényegében hadüzenet a teljes magyar médiaiparnak, és az mmonline.hu által megkérdezett piaci szereplők is megdöbbenésüknek adtak hangot, a reakciókról itt olvashat bővebben. A javaslat kapcsán a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda arra hívta fel a figyelmet, hogy a megismert változat szerint a 2017 május 31-ig befizetett reklámadó túlfizetésnek minősülne, ezért adó-visszatérítésként az érintett vállalkozások visszaigényelhetnék ezt az összeget. Ez akár 23 milliárd forintot is meghaladó összeg lehet.
Az RSM adószakértője az InfoRádiónak nyilatkozva arra mutatott rá, hogy a javaslat jelenlegi formájában azt eredményezi, hogy idén lényegében nem változik a helyzet, vagyis éves szinten 5,24 százalék körül alakul az érintett vállalkozások reklámadó terhelése. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz jövőre, marad-e a megemelt adókulcs, vagy újabb változás jön majd. Ha marad, az 1,7-szeres adónövekedést eredményez, és ahogyan az mmonline.hu által megkérdezett szakértők és piaci szereplők is rámutattak, áremelést, csődöket, a médiapiac további zsugorodását is okozhatja a megemelt reklámadó.
Korábban többször is elhangzott, hogy a cél, hogy a nagy globális online szolgáltatók – például a Google, Facebook – is megfizessék az adót, azonban ezen a területen eddig nem történt előrelépés.
