A vártnál sokkal jobban kezelték a koronavírus okozta válsághelyzetet a hazai kisvállalkozók, a számlaforgalmi adatok és a hitelfelvételi kedv alakulása alapján a szektor gyors visszarendeződésre lehet számítani – derül ki az Erste Bank adataiból. Júniusban a kisvállalkozások számlaforgalma várhatóan 11 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az Erste a vállalkozók járványhelyzetet követő újraindulását, az üzlet fejlesztését segíti új szolgáltatásaival, a Power számlacsomaggal és az Erste PowerOn partner programmal.
Jól alkalmazkodott a pandémiás helyzethez a hazai kisvállalkozói szektor. Az Erste Bank adatai szerint a legkisebb cégek forgalma még a koronavírus-válság által leginkább érintett ágazatokban is bíztató képet mutat. A legfrissebb számlaforgalmi kimutatások alapján a mikrovállalkozások azokban a szektorokban is viszonylag moderált visszaesést szenvedtek el, ahol a nagyobb vállalkozások bevétele sok esetben szinte teljesen lenullázódott. A pénzforgalmi számlájukat az Ersténél vezető kisvállalkozók forgalma még március-április-májusban is 1,5 százalékkal nagyobb volt a válságot megelőző egy év átlagánál. Júniusban azonban jelentős fellendülés mutatkozik, a forgalom várhatóan 11 százalékkal haladja meg a tavaly júniusban mért értéket.
A júniusi forgalmi adatok alapján jó esély van arra, hogy a gazdaság gyorsan talpra áll. Ezt mutatja, hogy a készpénzforgalom is jelentősen megugrott a hatodik hónapban, a pénztári befizetések már alig maradnak el a korábbi időszakban mérttől, az ATM készpénzfelvételek pedig 20 százalékkal nagyobbak a korábban regisztráltnál, úgy néz ki, a válság hatására jelentősen emelkedett a nem pénztári készpénzes tranzakciók száma is.
A szolgáltató szektorban a korlátozások feloldását követő első hónap forgalma 3 százalékos növekedést ért el a járványos időszak előtti év havi átlagához képest. Ezen belül a szállítással, raktározással foglalkozó cégek számlaforgalma 13 százalékkal bővült, az IT-területen működő illetve kommunikációs vállalkozásoké 18 százalékkal gyarapodott, a humán-egészségügyi ellátásban működőké 46 százalékkal emelkedett, az oktatással foglalkozó cégeké pedig 79 százalékkal ugrott meg júniusban. A kontaktusok számát csökkenteni hivatott korlátozásokat leginkább megsínylő területek közül az ingatlanügyletekkel foglalkozó mikrovállalkozások számlaforgalma 19 százalékkal csökkent, a szálláshely szolgáltatásban illetve a vendéglátásban működőké 23 százalékkal, a művészeti területen és a szórakoztatóiparban tevékenykedő, valamint a szabadidős tevékenységgel foglalkozó kisvállalkozók forgalma pedig júniusban 33 százalékkal maradt el a járványhelyzetet megelőző 12 hónap átlagától.
Az ügyfelek száma alapján jelentős méretű csoportot alkotó kereskedelmi cégek forgalma az első nyári hónapban 8 százalékos növekedést mutat. A mezőgazdasági vállalkozások forgalma is bővült júniusban: az agrárcégek 2 százalékkal tranzaktáltak többet a pandémiát megelőző év havi átlagánál. Az iparban ellenben összességében 2 százalékos csökkenést tapasztalni: ezen belül a feldolgozóipari kisvállalkozók számlaforgalma 9 százalékkal mérséklődött, míg az építőipari cégeké 5 százalékkal nőtt. „A jelenlegi helyzetben a túlélés záloga az alkalmazkodás. Azt látjuk, hogy a kisvállalkozók sok esetben jobban idomultak a megváltozott körülményekhez, mint a nagyobb cégek. A krízisből így a mikrovállalkozások megerősödve jöhetnek ki” – mondta el Erdei Zsuzsa, az Erste Bank kisvállalkozói területért felelős vezetője.
A forgalmi adatok alapján a magyarországi kisvállalkozásokat három csoportra lehet osztani. A legkisebb cégek egy része előnybe tudott kerülni a krízisben, mert az átlagnál versenyképesebb, olyan digitális megoldása van, amelyre van kereslet, vagy képes az interneten hatékonyan értékesíteni a termékeit. Erre példa az IT-kommunikációs szektor, vagy az oktatás területén működő vállalkozások körében mért forgalomnövekedés. A második szegmensbe azok tartoznak, melyek megérezték a válságot, de van elég tartalékuk ahhoz, hogy a fizetési moratóriummal és az egyéb kormányzati intézkedésekkel menedzseljék a helyzetüket. A harmadik csoportba sorolt cégek szenvedték meg leginkább a gazdaság részleges leállását, jellemzően ezek turisztikai, vendéglátó, művészeti, szórakoztató vagy rendezvényszervező vállalkozások, de például a szépségszalonok, fitnesz termek üzemeltetői sem tudtak dolgozni.
Az állami programok, így például a fizetési moratórium nagy segítséget jelent a kisvállalkozások számára. Az Erste Bank kisvállalkozó ügyfelei eseti törlesztéses hiteleinek teljes összegét moratórium alá vonta, így biztosítva, hogy sem tőkét, sem kamatot ne kelljen fizetniük év végéig. A május végi adatok alapján ezen hitelügyleteknél a kisvállalkozások közel 30 százaléka választotta azt, hogy inkább tovább fizeti a tartozást, ne húzódjon el annak visszafizetése. A folyószámlahiteleknél az ügyletek 68 százalékát érintette a fizetési moratórium. Május végéig a folyószámlahitellel rendelkező ügyfelek 40 százaléka választotta azt, hogy inkább tovább fizet. A keleti régiókban léptek ki a legtöbben (44 százalék) a moratóriumból, míg a 20 millió forint alatti éves forgalmú cégek körében közel 20 százalékkal többen választották a további fizetést.
A mikrovállalkozások körében népszerűek az állami hitelprogramok is. Szinte minden ágazat részéről óriási az érdeklődés az NHP Hajrá iránt, melynél a kisvállalkozók körében egyelőre a beruházási cél a legnépszerűbb. Az olcsó, legfeljebb 2,5 százalékos kamaton kínált fedezet nélkül adható hitel, egy sor olyan vállalkozás számára különösen vonzó, mely már régóta fejlesztést tervezett, de eddig a kedvező finanszírozásra várt. Az új Széchenyi Kártya konstrukciók esetében a Munkahely Megtartó Hitel, a Folyószámlahitel Plusz, valamint Likviditási Hitel egyaránt nagy segítséget jelent a mikro- és kisvállalkozások számára a jelenlegi, átmeneti piaci helyzetben a működési- és a bérköltség finanszírozásában. Ezek a források a kisebb vállalkozásoknak is valódi támogatást jelentenek, hiszen például az átlagos hitelösszeg a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel esetében az Ersténél 9 millió forint. A bank eddigi tapasztalatai szerint az ügyfelek elsősorban a folyószámlahiteleket keresik. Az új Széchenyi Kártya konstrukciók felől érdeklődő kisvállalkozók 49 százaléka a keleti országrészben működik, míg 46 százalék a nyugatiban.
Az Erste Bank az állami programok mellett saját eszközeivel, kedvezményes számla- és hitelkonstrukciókkal, valamint az üzlet fejlesztését segítő szolgáltatásaival is támogatja a vállalkozók pandémiás helyzetet követő újraindulását. Az új Power számlacsomag rendkívül kedvező feltételekkel támogatja a kisvállalkozók működését: a havi számlavezetési díj a szerződés megkötésétől számítva 18 hónapig nulla forint, valamint az elektronikus NAV-utalások is banki díjmentesek másfél évig. Emellett a saját számlák közötti átutalás időkorlát nélkül banki díjmentes és tranzakciós illetékmentes.
A bank elindította az Erste PowerOn partner programot is. A pénzintézet számlavezető ügyfelei egy gyors regisztrációt követően egy évig díjmentesen használhatják a PowerBill online számlázó programot, valamint a lehetséges piaci partnerek felkutatásában és összekapcsolásában segítséget nyújtó Power Network üzleti közösségi platformot, továbbá létrehozhatják és 12 hónapig díjmentesen működtethetik saját weboldalukat a PowerWeb segítségével. Az Erste PowerOn programban elérhető szolgáltatások értéke összesen 160 ezer forint lenne, vagyis az Erste most egy ilyen értékű csomaggal is hozzájárul ahhoz, a kisvállalkozások mielőbb leküzdhessék a járványhelyzet okozta válságot – ismertette a bank kisvállalkozói területért felelős vezetője.
Elemzők korábban azt várták, hogy a kisvállalkozói szektor lesz a legnagyobb elszenvedője a koronavírus-járványnak, az Erste tapasztalatai azonban nem ezt mutatják. A forgalmi adatok mellett a hitelfelvételi kedv is biztatóan alakul: a pandémiás helyzet ellenére például a PowerBusiness hitel állománya az idei első öt hónapban 10 százalékkal bővült. Az iparban működő cégeknél bár márciusban és áprilisban stagnált a hitelkereslet, májusban viszont szignifikánsan nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A szolgáltató és a kereskedelmi szektor esetében április-májusban ugyan csökkent az új folyósítás éves összevetésben, ám ezen belül két, ellentétes irány volt megfigyelhető. Azok a vállalkozások, amelyek eddig is jelen voltak az online térben és működésük fő irányát a digitális jelenlét adta, ezt a helyzetet a növekedésre használták fel és a hitelfelvételi kedv is ennek megfelelően alakult. Ezzel szemben azok a cégek, amelyeket a járványhelyzet kényszerített az online világba, defenzív stratégiát alkalmazva igyekeznek felzárkózni és ebben inkább a meglévő forrásaikra támaszkodnak. „A kisvállalkozások alkalmazkodóképessége és az elmúlt hetek gyorsan javuló forgalmi adatai alapján egyre valószínűbb a gyors kilábalás, az U-, de még inkább a V-alakú válság” – foglalta össze Erdei Zsuzsa.
