A mikromobilitás az élhető közterek és városok kulcsa, a digitalizáció emberibbé teszi az oktatást, ez egészségügyben is egyre nagyobb teret nyernek az adatok – többek között ezekről a témákról beszéltek a szakemberek a 10. SMART konferencián.
A 10. SMART konferencián több mint 1000 ember, 150 előadóval, 120 előadáson és beszélgetésen keresztül járta körbe az innováció témakörét. Az IVSZ (Szövetség a digitális gazdaságért) által szervezett eseményen a legkülönbözőbb szektorok képviselői ismertették és vitatták meg a víziójukat azt illetően, hogyan érdemes újratervezni a korábbi évtizedek és évszázadok berögzült gyakorlatait. A legnagyobb hazai, az informatikai iparágat és piacot megmozgató innovációs konferencián valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a digitalizáció a jövőbeli fejlődés motorja
Agilis vállalatirányítás, mikromobilitás, mesterséges intelligencia, blokkláncolat, átalakuló oktatás – ezek voltak a legfontosabb kulcsszavak a 10. SMART konferencián, mely az innovációt helyezte fókuszába. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által szervezett eseményen több, mint 1000 vendég 5 teremben követhette a legkülönbözőbb témákat érintő előadásokat és panelbeszélgetéseket. Többek között a mesterséges intelligencia, a startupok, az ipar 4.0, az oktatás és a közlekedés, valamint a digitalizáció egyénre való hatásai is helyet kaptak a programban. Ez a széleskörű megközelítés azért jellemezte az eseményt, mert a szervezők szerint mind az innováció, mind a digitalizáció egyre több területet érint és erőteljesen érzékelhető a hatásuk. “A digitalizáció a jövő motorja, minden szektor minden szereplőjének fel kell készülnie az ez által diktált kihívásokra, és ennek a folyamatos innováció a kulcsa.” – mondta Major Gábor, az IVSZ főtitkára.
Az új, agilis működési modell már megjelent és fejlődni fog
Azokban az iparágakban, amelyekben a digitalizáció előrehaladott és azt használva fejlesztenek termékeket és szolgáltatásokat, az agilis működés jelenti az egyik legújabb kihívást. Ez az elmúlt száz évhez képest óriási változást jelent, mert alapjaiban különbözik a megszokottól. Ahogyan Vityi Péter, az IVSZ alelnöke elmondta: “Itt már nem főnökökről és beosztottakról beszélünk, hanem csapatokról, melyekben együtt dolgozva, sokkal hatékonyabban történnek a fejlesztések. Ez a munkamódszer már Magyarországon is megjelent és erőteljesen fog fejlődni.”
A mikromobilitás az élhető közterek és városok kulcsa
A SMART konferencia egyik fontos témája volt a közlekedés, azon belül is a közösségi közlekedés és a mikromobilitás. A különböző területek – mint a közösségi kerékpárokat kezelő MOL Bubi, a közösségi autózást képviselő MOL Limo, az elektromos autómegosztó Greengo, a robogómegosztó Blinkee City és a közeljövőben Budapesten is elérhetővé váló Lime – képviselői egyetértettek abban, hogy a mikromobilitás sokkal élhetőbbé teheti a városokat és még nagyon nagy potenciál rejlik benne. Ahhoz azonban, hogy érzékelhető mértékben jelenjen meg az emberek mindennapjaiban, szükség van a szabályozási környezetre, amely rákényszeríti a szolgáltatókat az együttműködésre. A szemléletformálás is lényeges, amihez a kellő infrastruktúra és technológia megteremtésére van szükség. A tendenciák viszont nagyon bíztatóak, mert folyamatosan nő a felhasználók köre és sokan kombinálják is egymással a különböző közösségi közlekedési eszközöket.
Sokat haladt a mesterséges intelligencia
Kevésbé ismert tény, hogy az országban közel kétszáz olyan cég, illetve intézmény működik, mely a mesterséges intelligencia kutatásával vagy implementálásával foglalkozik. Ezeket fejlesztési programokkal is támogatják, valamint nemzetközi együttműködéseknek is aktív résztvevői. Azonban a rendelkezésre álló óriási adatvagyon még kihasználatlan, részben azért, mert ennek még nincsenek megteremtve a jogi és közgazdaságtani feltételei. A kilátások mindenesetre pozitívak, az érintett szervezetek együttműködése hatékony és gyors megoldásokat hozhat.
A digitalizáció emberibbé teszi az oktatást
Minden mai köznevelésben tanuló a 21. században született, és mindenki, aki őket tanítja a múlt században. Ez nagy szakadékot teremt a mai diákok és a tanárjaik között, de ez nem áthidalhatatlan. Ahhoz azonban, hogy tudjanak kapcsolódni egymáshoz, másféle eszközökre és megközelítésre van szükség. Ma már nem érvényes az a korábbi gyakorlat, hogy ha valaki elvégezte az iskoláit és elhelyezkedett egy munkahelyen, az évek során egyre nőtt a tudása. Ezzel szemben ahhoz, hogy ez a tudás ne vesszen el, folyamatosan tanulni kell új ismereteket és készségeket. Hogy ezt a feltételt az új generációk teljesíteni tudják, az emberi készségeket kell fejleszteni: a mesterséges intelligenciánál magasabb szintű szövegértelmezési kompetenciát, a kritikus gondolkodást, a komplex kontextusteremtést és a kreativitást, hogy új dolgokat legyenek képesek előállítani.
Az egészségügyben is egyre nagyobb teret nyernek az adatok
Az előadások az egészségügyet is érintették, mert számos digitális innováció már ma bevethető és egyre szélesebb körben használható. Ilyen a blokklánc technológia, mely például az emberi szövetátültetés hatékonyságát pörgeti fel azáltal, hogy felgyorsítja és transzparenssé teszi az adatcserét. Így lényegesen több páciens juthat sokkal gyorsabban, jobb minőségű szolgáltatáshoz, elősegítve ezzel gyógyulásukat is. Operációk előzetes tesztelését például 3D nyomtatás segítségével is el lehet már végezni, ami nagyban csökkenti a kockázatokat. Ez a terület még a digitalizációs transzformáció elején jár, jelentős hatása lesz, amikor a potenciálját már nagyobb mértékben elérheti.
Nagy halak az Akváriumban
A konferencián a korábbi évek hagyományának megfelelően startup versenyre is sor került, ahol a Cápák között című műsorban is hasonló szerepkört betöltő szakemberekből (Apró Anna, Balogh Levente, Balogh Péter, Fehér Gyula, Moldován András), valamint a Hiventures befektetési igazgatójából (Mikesy Álmos) álló befektetői panel, és a közönség is szavazhatott a legjobbnak ítélt startupra. A nyertes a Revealu lett, mely az adatigénylések adminisztrálását és kiszolgálását könnyíti meg. Fődíjuk egy közel kétmillió forint értékű fél éves Millenáris Startup Campus tagság. A Hiventures különdíját is ők kapták meg, ami az inkubációs befektetési program fast track bejutási lehetőségét jelenti és ezen kívül 2 órás mentorálást is kapnak a cég szakértőitől.
Számos hírt itt jelentettek be
Az eseményen több fontos bejelentés is született: az egyik, hogy a Hiventures stratégiai partnerséget kötött az Antenna Hungáriával. Az együttműködés célja, hogy a közös, AHA! Brainstorm startup programon keresztül közösen adjanak útmutatást az induló és növekedési fázisban lévő, prototípussal rendelkező vállalkozásoknak. A kiválasztott startupok akár 60 millió forintos tőkebevonási lehetőséget és mentorálást kaphatnak.
További bejelentés, hogy a Pannon Egyetem kifejlesztett egy középiskolásoknak szóló, a Z-generáció kommunikációs igényeihez igazított, önismereten alapuló pályaorientációs mobilalkalmazást, Szaktájoló néven.
Az amerikai központú, elektromos rollermegosztó, a Lime is itt tette közzé, hogy hamarosan elindítják szolgáltatásukat Budapesten – egyelőre tesztjelleggel.
A SMART konferencián ismertették a Startup Safari idei programját is: április 17. és 19. között 300 helyszínen várják az érdeklődőket és ezúttal országszerte több városból 250 általános és középiskolai diáknak szerveznek ingyenes bejutást az egyes eseményekre.
“Nagyon inspiráló volt ez a nap, a SMART konferencián keresztül úgy látom, hogy sikerült erősítenünk a párbeszédet a különböző ágazatok és területek kulcsképviselői között. Rengeteg témát, lehetőséget és feladatot ad nekünk és partnereinknek ez az esemény, és nagyon jó platform arra, hogy mindezt megvitassuk egymással. A munkánkat folytatjuk és természetesen jövőre is várjuk az innovatív megközelítésű vállalatok és intézmények képviselőit.” – összegezte Major Gábor, az IVSZ főtitkára a konferencia tapasztalatait.
