A múlt évben 18,48 százalékkal nőtt a sajtó reklámbevétele 2016-hoz képest – jelentette be Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségi tagja az Evolution konferencián. A kiugró teljesítményben meghatározó szerepet játszott az állami költések további jelentős bővülése. A teljes hazai hirdetési piac 2017-ben 240,98 milliárd forint volt, ami 11,52 százalékos növekedést jelent.
A legnagyobb szeletet most már stabilan a digitális jelenti a reklámtortában, részesedése a múlt évben tovább nőtt és már 31,7 százaléka az MRSZ adatai alapján. Az online hirdetési szegmens közel 77 milliárd forintos volt tavaly, ami 14 százalék fölötti bővülést jelentett éves összevetésben. A digitális piacon belül a nagy globális szereplők részesedése a múlt évben a becslések szerint már 53 százalékos volt.
A tévés reklámpiac 7 százalékkal bővült 2017-ben és 60,23 milliárd forintos volt. Komoly meglepetést okozott a sajtó, amely a 2016-os stabilizálódás után tavaly már látványos fejlődést produkált. 2017-ben 18,48 százalékos volt a bővülés ebben a szegmensben, 38,33 milliárd forint volt a hirdetési bevétel. A növekedésben ugyanakkor meghatározó szerepet játszott az állami költés.
Látványos fejlődést tudott felmutatni az outdoor szegmens, amelynek 18,6 milliárd forintos volt a tavalyi bevétel, ami 13,88 százalékos bővülést jelentett. A direkt marketing költések az előző évekhez hasonlóan visszafogott mértékben, közel 3 százalékkal nőttek 2017-ben, 32,8 milliárd forintos volt ez a szektor. A 9,97 milliárd forintos rádiós reklámbevétel 4 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest.
Hivatal Péter az adatok ismertetése során felhívta a figyelmet arra, hogy a bővülésben jelentős szerepet játszott az állami költések további bővülése. Tavaly 2016-hoz képest mintegy 30 százalékos volt a növekedés ezen a területen, a becslések szerint összesen 40 milliárd forint körül alakult az állami reklámköltés.
„Ha kívülálló szemével nézzük a számokat, akkor egy szép eredményt és egy egészséges piacot látunk. Látható azonban az is, hogy az állam több, mint 40 milliárdot szakít ki a reklámtortából. A tavalyi évhez képest ugyanakkor magasabb számról tudunk beszámolni a kereskedelmi szegmensben is, ami nagyon biztató, de jelenleg a reklámköltések még mindig elmaradnak a válság előtti GDP arányos szinttől. Ha az iparágat érintő kiszámíthatatlan szabályozással és a folyamatos piaci változásokkal terhelt piacon ilyen eredményt tudunk felmutatni, akkor egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy, az iparágat támogató környezetben nagyobb fejlődésről számolhatnánk be” – hansúlyozta Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke.
