A felnőttek körében látványosan erősödik a játék iránti érdeklődés: a puzzle- és társasjátékok, a kártyák és a LEGO a minőségi időtöltés alapdarabjaivá váltak. A REGIO JÁTÉK közel 3000 fős kutatása alapján a többség hetente legalább egyszer ül le játszani; az elsődleges motiváció a közösségi élmény, miközben a játék oldja a stresszt, nosztalgiát ébreszt, és segít a jelenben maradni. A felnőttek fele évente 10-25 ezer, harmaduk 65 ezer forintnál is többet fordít játékokra.
A felmérés alapján a motivációk listáját a közös élmény vezeti, a legtöbben a családdal vagy barátokkal ülnek le játszani. A válaszadók szerint a játék javítja a hangulatot, segít letenni a hétköznapi terheket és a jelenben maradni: többen kiemelték, hogy játék közben nyugodtabbak, és elmélyültebben tudnak koncentrálni. Minden második felnőtt számolt be arról, hogy szerzett már új ismerősöket, barátokat a játék által.
„A játék közösségépítő ereje látványos, hiszen egy olyan biztonságos miliőt teremt a kapcsolódásra, ahol megvitatjuk a szabályokat, egyeztetünk, döntünk, sőt kockázatot is vállalunk, mindezt egy jókedvű, támogató közegben” – tette hozzá Györe Márió, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. „Emellett a nosztalgia is erős hajtóerő, ami a kidult (felnőttjáték) trend egyik legfontosabb mozgatórugója. A megkérdezettek közel háromnegyede mondta, hogy újra megvásárolta gyerekkori kedvencét, pl. a Gazdálkodj okosan! játékot vagy egy UNO kártyát.”
A legnépszerűbb felnőttjátékok: társas, kártya, puzzle és LEGO
A kutatás szerint a felnőttek döntő többsége legalább hetente egyszer időt szakít a játékra, minden hetedik válaszadó pedig napi rendszerességről számolt be. Az összesített toplistát a társasok, a kártyajátékok, a kirakók és a LEGO vezetik. A nők körében a puzzle és a kreatív készletek a legnépszerűbbek, míg a férfiaknál a logikai és stratégiai társasok dominálnak.
„Egy jó társasjáték olyan mikrohelyzeteket teremt, amelyekben türelmet, szabálykövetést, mérlegelést és együttműködést gyakorlunk, pont úgy, mint a mindennapokban” – fűzte hozzá Györe Márió. „A stratégiai, logikai játékok például fejlesztik a tervezést és a döntéshozatalt, a parti- és kooperatív játékok pedig csapatmunkára, figyelemre és tiszta kommunikációra tanítanak, miközben egyszerűen csak jól érezzük magunkat. A válaszadók egyötöde tudatosan keres olyan játékokat, amelyek segítenek a memóriafejlesztésben vagy a csapatmunkában.”
A felmérésből kiderült továbbá, hogy a játékok erős jelenlétérzetet adnak: a fordulók, a közös célok és a feladatok olyannyira lekötik a figyelmet, hogy a munkahelyi stressz háttérbe szorul, ráadásul a sikerélmény és a nevetés tartós hangulatjavulást hozhat.
Ennyit költenek játékra a felnőttek
A megkérdezettek nagyjából fele évente 10-25 ezer forint közötti összeget költ játékokra, míg harmaduk 65 ezer forintnál is többet szán a hobbijára. Közel minden második felnőtt maga vásárol játékot saját részre, de sokan ajándékba kapják, vagy a gyerekeik játékait használják. A beszerzés fő csatornája az internet: a legtöbben hazai online játékboltban rendelnek, azonban a fizikai szaküzletek és hipermarketek is fontosak maradnak. A vásárlási döntésekben a minőség és a kedvező ár a legfontosabb szempont, de sokat számítanak a barátok és az online közösségek ajánlásai is.
Hagyományos játékok a digitális világban
A digitális játékok térnyerése ellenére a felmérésben résztvevő felnőttek többsége úgy látja, hogy a hagyományos és a modern játékok megférnek egymás mellett. Amíg a megkérdezettek fele szerint a társasok és a kártyák teljes mértékben versenyképesek a videojátékokkal, addig minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy mindkét típusnak megvan a maga ideje és helye. A többség viszont egyáltalán nem tart attól, hogy a digitális szórakozás kiszorítaná a klasszikus játékokat.
