Mi a baj a TikTokkal?

Az online gyermekvédelem legaktuálisabb kérdéseit dolgozza fel új sorozatában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kéthetente jelentkező podcast-műsora. Az ötödik adás az online kihívásokra reflektál, a hatodik epizód a gamer lét sajátos aspektusait járja körül, míg a hetedik a TikTok népszerűségének titkait kutatja.

Az online kihívások futótűzként terjednek a közösségimédia-platformokon. Kutatásokból kiderül, hogy a gyermekek 57 százaléka már 10-11 éves korában találkozik veszélyes online kihívásokkal, holott ebben az életkorban még nem is használhatnák a közösségimédia-platformokat – hívja fel a figyelmet a problémára dr. Varga Árpád kriminológus, az NMHH Médiaműveltségi Programok Osztályának osztályvezetője az NMHH Podcast gyermekvédelmi sorozatának 5. adásában. Beszélgetőpartnere, Majsai László pszichopedagógus, terapeuta pedig arra mutat rá, hogy minden esetben fel kell tárni azt a motivációt, ami az adott gyermeket az online kihívásban való részvételre sarkallja.

Az online térben keletkező problémák közül kiemelkedően sok köthető a videójátékokhoz, ám ezek gyökere a szülő-gyerek kapcsolati problémákig nyúlik vissza – állítja a gamer léttel foglalkozó 6. adásban dr. Fromann Richárd szociológus, a Játékoslét Kutatóközpont alapító ügyvezetője. Lajtos Ádám pedagógus, médiaértés-szakértő, a debreceni Bűvösvölgy csoportvezetője pedig egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a legkártékonyabb online játékok azok, amelyeknek nincs történetük és csak a reflexekre építenek, a csoportos játékok ugyanis számos készséget fejlesztenek.

A podcastsorozat 7. része a TikTok népszerűségéből fakadó problémákkal foglalkozik – hangsúlyozva, hogy a közösségi médiaplatformokhoz köthető negatív tendenciák nem írhatók kizárólag a TikTok számlájára. Az érzelemszabályozási zavarok gyakorisága például már a TikTok megjelenése előtt megnőtt a fiatal felnőttek körében. Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója az adásban egy brit kutatásra hivatkozva arról számol be, hogy az egyetemisták körében az elmúlt tíz évben megötszöröződött a mentális zavarok gyakorisága.

A szakirodalom sötét mintázatoknak nevezi azokat a megoldásokat, amelyekkel a közösségi médiaplatformok elérik, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek a felületeiken. Az is egyfajta sötét megoldás, hogy nincs vége a feednek - mondja az adásban dr. Papp János Tamás. Az NMHH kutatási szakértője arra is rávilágít, hogy a közösségi médiafelületek használata csak látszólag ingyenes, hiszen a szolgáltatás használatáért az adatainkkal fizetünk.

Az NMHH gyermekvédelmi podcastsorozata elérhető a hatóság közösségimédia- és streaming felületein: a YouTube-on, az Apple Podcasts-en és a Spotify-on. Az adások kétheti rendszerességgel kerülnek fel az NMHH felületeire.