Közeledik a határidő: július 1-étől minden B2B számlát látni fog az adóhivatal.
A gazdaság kifehérítésének fontos állomása volt, hogy a törvényalkotó 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100.000 forint áfa-tartamú számlákat jelentéskötelessé tette a NAV felé. Természetesen önkéntesen az ennél kisebb forgalmi adót tartalmazó számlákat is lehet jelenteni. Már az első hat hónapban 12,2 millió számla érkezett az adóhatósághoz, majd 2019-ben újabb 25,6 millió. A jelentett áfa összege 2019 második félévében 18%-kal haladta meg az egy évvel korábbi időszak összegét – derül ki a GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös kutatásából.
A magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke és a fekete gazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, illetve az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az OPG és az EKAER rendszerek bevezetése is ennek a szándéknak volt az eszköze. Emellett 2013. január 1-jétől a 2 millió, 2015. január elsejétől az 1 millió forint feletti áfa-tartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak. E folyamat újabb lépéseként 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100 ezer forint áfa-tartamú számlák is jelentéskötelessé váltak. Ezeket a számlákat a NAV online rendszerében kötelezően jelenteni kell – elmulasztásuk esetén a cégek meglehetősen magas összegű bírság kiszabását kockáztatják. A szabályozás kialakításakor kiemelt szempont volt az azonnaliság, az emberi beavatkozás nélküli, gép-gép kapcsolaton alapuló adattovábbítás, a kézi számlázás visszaszorítása és lehetőség szerint az elektronikus számlázás ösztönzése. Az összeghatár alatti áfa-tartalmú számlák bejelentése önkéntes alapon történik. A rendszeresen a limitnél magasabb áfa-tartalmú számlákat kiadó gazdálkodó szervezetek valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak.
A jogszabály-változás után az első hat hónapban (2018 második félévében) 12,2 millió, 2019 egész évben pedig 25,6 millió darab számla adatai érkeztek be a NAV-hoz, azaz havi átlagban ezek száma meghaladta a 2 millió darabot. E számlák teljes áfa-tartalma 2018 második félévében megközelítette a 7 ezer, 2019 egész évben pedig elérte a 14,7 ezer milliárd forintot. A törvényes összeghatár alatti áfa-tartalmú számlák száma 2018 második felében 3,7 millió, 2019 teljes évben 7,9 millió darabot tett ki – azaz a kisösszegűek tették ki az összes beérkezett számla mintegy 30%-át. Miközben összegszerűen ez utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze 0,6%-át tartalmazták.
A vizsgált másfél éves periódusban a legnagyobb számla-bejelentő ágazat a kereskedelem volt, az összes számla 43%-a származott ebből az ágazatból. De jelentős volt az ipar kibocsátása is, 27%-kal. A szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területéről a számlák 8, a szállítás, távközlés cégeitől 7%-uk, az építőipar területéről pedig 4% érkezett.
Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július 1-eje és 2019. december 31-e közötti időszakban – erős szezonalitás mellett – enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második félévében éves alapon 9%-kal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfa-tartalma ennél jóval gyorsabban, 18%-kal növekedett. Eközben a hazai nominális GDP mintegy 10%-kal növekedett – az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) tehát feltehetőleg érezhetően csökkent. Az egyes ágazatok közül az ipar, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások emelkedtek ki, ezek esetében a bejelentett áfa összege a nemzetgazdasági átlagnál jóval dinamikusabban emelkedett.
Az adatszolgáltatási kötelezettségek várhatóan a jövőben is növekednek. E folyamat következő lépése, hogy idén július 1-étől minden cégek között kibocsátott (B2B) számlát jelenteni kell az adóhatóságnak. Az ezzel kapcsolatos gazdálkodói tájékozottság valószínűleg korántsem teljes körű. Emellett a koronavírus okozta járvány meglehetősen összerázta a magyar cégvilág jelentős részét, sok vállalkozás a túlélésért küzd. Például a Billingo online számlázó azt tapasztalta, hogy a legtöbben kivárták a lehető legkésőbbi dátumot, és az arra kötelezettek most kezdtek el igazán átállni az online számlázásra. Valószínű, hogy az utolsó napok lesznek a legerősebbek. Ezért az új rendszer indulásakor döccenők lehetségesek (nagyon sok, kisösszegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni). Mindezt felismerve a NAV szeptember 30-áig tartó szankciómentes időszakot fog alkalmazni. Azaz, az adóhatóság eddig az időpontig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az Online Számla rendszerben. Ez segítséget jelenthet sok tízezer kisvállalkozó számára. A fehérítési és adóbevétel-növelési folyamat ezzel korántsem zárul le, mert 2021. január 1-étől már minden számlát látni fog a NAV.
