Nem változtatott a GKI a szeptemberi, „W” vonalvezetésű, a nagy második negyedévi visszaesés és harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést váró előrejelzésén. A cég legújabb prognózisa ugyanakkor a kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9%-ról 7%-ra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, s 7-ről 6%-ra az éves GDP-csökkenés mértékét.
Ez továbbra is közel áll, de immár egy hajszállal optimistább a kormány és az EU 6,4%-os prognózisához képest, miközben kissé pesszimistább az OECD napokban közzétett 5,7%-os előrejelzésénél. Abban is általános az egyetértés, hogy a 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri majd el a magyar gazdaság: a GKI 2021-re 3,5-4%-os (3,7%-os) bővülést vár – derül ki a társaság közleményéből.
Az EU prognózisa 4, az OECD-é csak 2,6%. E gazdasági folyamatokat hatalmas államháztartási hiány, a korábbinál magasabb munkanélküliség és infláció, valamint nagyon gyenge forint és romló folyó fizetési mérleg kíséri. A magyar és a lengyel politika zsarolási képessége révén időnyerést szolgáló, szerény csatát nyert jogállamisági kérdésben az EU-val szemben. Az EU-ban kiváltott általános ellenszenv miatt azonban ennek még komoly, negatív következményei lehetnek.
A világgazdaság növekedési üteme a 2020. évi 4,3%-os csökkenés után 2021-ben 4,6% lesz (mindenekelőtt a gyors kínai növekedés következtében), míg 2022-ben 3,6% lesz. Az EU és az euróövezet összevont GDP-je 2020-ban 7,4, illetve 7,8%-kal esik vissza, majd 2021-ben 4,1, illetve 4,2%-kal emelkedik. Németország GDP-je a 2020. évi 5,6%-os visszaesés után 2021-ben 3,5%-kall nő. A világkereskedelem 2020-ban 10,5%-kal esik vissza, 2021-ben 6,2-os, 2022-ben 4,5%-os növekedés várható.
Az Egyesült Királyságban a 2020-ban 10,3%-os recessziót 2021-ben 3,3%-os növekedés követi. A tárgyalások jelenlegi állása szerint megnőtt az EU-ból való szerződés nélküli, idén december 31-én történő rendezetlen kiválás valószínűsége, ami súlyosbítja a járvány hatásait és következményeit. Az EU-ban a legsúlyosabb Görögország és Olaszország helyzete. Hosszabb távon a megnövekedett államadósság-állomány mérséklése lesz az EU-tagállamok előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Egyelőre még nem látható a koronavírus-járvány globális értékláncokra gyakorolt hatása, de a több lábon állás, a biztonságra törekvés erősödni fog.
Az EU konjunktúraindexe – csaknem félévi javulás után – novemberben érezhetően csökkent, s ezzel augusztusi szintjére esett vissza. Az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató szféra bizalmi indexe érezhetően, az építőiparé csak hibahatáron belül csökkent. A fogyasztói bizalmi index hat havi mélypontra esett. Az uniós foglalkoztatási várakozások – öt havi emelkedést követően – október után novemberben is romlottak. Magyar szempontból azonban kedvező, hogy a német ipari bizalmi index novemberben stagnált, így 17 havi csúcson maradt.
A GKI konjunktúraindexe novemberben nagyot esett, nyár eleji szintje alá csökkent. Ez az üzleti várakozások zuhanásának következménye. Az üzleti szférában drámai mértékben, áprilisi mélypontjának közelébe zuhant a szolgáltató és kereskedelmi cégek bizalmi indexe, s nagyon jelentős volt a pesszimizmus erősödése az iparvállalatok körében is. Ugyanakkor az építőipari cégek látványosan optimistábbak lettek, bár még ez is messze van a járvány előtti, márciusi derűlátásuktól. A javulásban vélhetően szerepe volt a bejelentett, a lakásépítést és felújítást támogató kormányzati intézkedéseknek. A fogyasztói bizalmi index novemberben még minimálisan emelkedni is tudott, bár az ezt megelőző három hónapos esése következtében, ha csak hibahatáron belül is, de ugyancsak elmaradt júniusi szintjétől. (Az eltérő novemberi tendenciákban szerepe lehet, hogy a lakosság megkérdezésére november elején, a cégekére november közepén került sor.) Decemberben azonban a fogyasztói bizalmi index visszaesett májusi szintjére.
A magyar kormány a fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Miközben az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása folyik, nagyon kevés történik az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. Nem került sor koherens válságkezelő program meghirdetésére, a nyilvánvalóan elavult 2020. és 2021. évi költségvetés módosítására.
A kormányzat lépései részben az eddig is kedvezményezett csoportok támogatásának fenntartását, sőt növelését, részben a hatalmát veszélyeztető ellenzéki pártok, önkormányzatok, független civil szervezetek anyagi ellehetetlenítését szolgálják. Azzal, hogy a magyar gazdaságpolitikában a hangsúly a gazdaságvédelem helyett az újraindításra került, lehetővé vált a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és vállalat-felvásárlásainak támogatása, miközben kormányzati segítség híján az elkerülhetetlennél sokkal több cég és család kerül válságba.
Az EU-val a jogállamiságról folytatott vita lényege egy szűk, hatalmon levő politikai-gazdasági érdekcsoport védelme. A magyar kormányzat az EU válságkezelési alapjával kapcsolatos, lengyelekkel közös – végül visszavont – vétója is ezt célozta. A magyar politikának ugyan jelenleg inkább csak zsarolási, semmint konstruktív érdekérvényesítő képessége van, ezt azonban maximálisan kihasználta a kormány. Az EU-ban kiváltott általános ellenszenv miatt azonban ennek még komoly, negatív következményei lehetnek – állapítja meg a GKI elemzése.
Magyarország részesedése az EU válságkezelő alapjából közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel. Az előbbi fedezetét szolgáló hosszú távú EU-hitelfelvétel kisebb felét 2027 után azonban várhatóan finanszírozni kell.
A harmadik negyedévi magyar növekedési adat (éves alapon 4,6%-os csökkenés) nemcsak jóval kedvezőbb a második negyedévi 13,6%-os zuhanásnál – ez várható is volt –, de szebb a piaci várakozások szerint jellemzően 5-6%-os, vagy az EU által várt 6,9%-os csökkenésnél is. A magyar adat az EU átlagánál kissé (0,4 százalékponttal) gyengébb, a régióban pedig gyenge közepes. A lengyel, a szlovák a szlovén és a három balti ország visszaesése lényegesen kisebb, a horvát és a román lényegesen, a cseh és a bolgár kissé nagyobb, mint a magyar. A számunkra különösen fontos német visszaesés valamivel kisebb volt az EU átlagánál.
