Aszály, járvány és toxinveszély – néhány olyan tényező, amely kockázatként jelentkeznek a magyar agráriumban az idei évben is, nem csoda, hogy a mezőgazdasági vállalkozások várakozásai már fél éve a negatív tartományban vannak. A ragadós száj- és körömfájás okozta nehézségek idén új és már régóta nem tapasztalt kihívást hoztak a magyar gazdáknak. A vírus komoly közvetlen és közvetett negatív hatásokkal jár az állattartó telepek működésében és pénzügyi eredményességében. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a gazdaságok és finanszírozóik találjanak egy mindenki számára elfogadható megoldást, hogy a felmerülő likviditási, pénzügyi, finanszírozási nehézségeket kezeljék és a cégek működése biztonságban legyen.
Várhatóan 2025-ben is kihívásokkal teli évre számíthat a magyar mezőgazdaság. Noha az 50 év óta először megjelenő, elsősorban a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás járványt, úgy tűnik, hogy sikerült megfékeznie a járványügyi szakembereknek, de számolni kell azzal, hogy ez vírus a jövőben is velünk maradhat. Így kiemelten fontos, hogy a telepek biológiai biztonságát erősítsük. Ami a növénytermesztési ágazatot illeti, ott továbbra is komoly kockázatot jelent az aszály és ezzel együtt a talajvíz hiánya.
A kihívások ellenére is növekvő hozam
Egyre súlyosabb problémát jelent a talajvíz hiánya, ez leginkább az alföldi, tiszántúli-régiót érinti. Az aszály kockázatok növekedése ellenére, a kukorica vetésterülete 2025-ben, a hivatalos adatok szerint továbbra is 800 ezer hektár felett maradhat Magyarországon.
„Az őszi vetésű növények esetében - az 5 éves átlaghoz képest - a hozamok kedvezően alakulnak EU belül. Így az EU-ban jó búza terméshozamra lehet számítani. Magyarországon az EU Bizottság előrejelzése szerint 5-6 t/ha búza hozamra lehet számítani, ami a 920 ezer hektár körüli területtel kalkulálva, éves szinten körülbelül 5,4 millió tonna termést jelenthet. A K&H az agrár szektor egyik legrégebbi és legnagyobb partnere: jelenleg több mint 11 ezer ágazati ügyféllel és 25 százalék feletti részesedéssel az agrárium finanszírozásában. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minden partnerünk számára egyedi, személyre szabott megoldást tudjunk kínálni, ezzel is hozzájárulva sikerükhöz és a fenntartható gazdasági növekedésükhöz” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
Csökkenő hitelek az agrárszektorban
A mezőgazdasági hitelek aránya a tavalyi évben közel egy százalékkal (-0,8%) csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripari hitelkihelyezések nominális értéken 0,9 százalékos emelkedést produkáltak, vagyis egyelőre inkább oldalaz a hitelállomány volumene. Ugyanakkor ez utóbbi ágazatban a hitelek reálértéke az elmúlt 5 évben mintegy százmilliárd forinttal csökkent, ami egyértelműen mutatja a beruházások elhalasztását, elmaradását. „Jó hír ugyanakkor, hogy a nem teljesítő hitelek aránya csökkent mindkét ágazatban: a mezőgazdaságnál a stabil 3,2 százalékról a tavalyi év végére már benézett 3 százalék alá, míg az élelmiszeriparban 7 százalékról 6,5 százalékra csökkent ez az arány” – tette hozzá a szakember.
