Minden második huszonéves fiatalnak nőttek a havi megélhetési költségei az elmúlt egy évben, miközben csak 36 százalékuk számolt be bevételnövekedésről. A kiadások átlagosan 14 ezer forinttal, a bevételek viszont mindössze 4 ezer forinttal emelkedtek, így a fiatalok mérlege átlagosan 10 ezer forinttal romlott a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. Összességében az látszik, hogy sok fiatal szorításban van a kiadási oldalt nézve.
Továbbra is nagyon feszes költségvetésből tudnak gazdálkodni a fiatalok, még akkor is, ha a megélhetési költségek emelkedése már nem olyan jelentős, mint a korábbi években. A K&H ifjúsági index felmérés szerint az idei első negyedévben a 19-29 évesek arról számoltak be, hogy a havi kiadásaik átlagosan nagyobb mértékben nőttek, mint a bevételeik, ezért összességében kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben vannak, mint egy évvel korábban.
A fiatalok 51 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy évben nőttek a havi megélhetési költségei. Ezen belül 20 százalék jelentős, 31 százalék kisebb mértékű emelkedést tapasztalt. Ez javulás a tavalyi eredményhez képest, amikor még 61 százalék számolt be költségnövekedésről. Különösen látványos, hogy a jelentős költségemelkedést érzékelők aránya egy év alatt közel felére, 39 százalékról 20 százalékra esett vissza. Ez azt jelzi, hogy a mindennapi kiadások növekedése valamelyest mérséklődött, de a fiatalok többsége még mindig nem érzi azt, hogy könnyebb lenne a megélhetés. A válaszadók 14 százaléka szerint nem változtak a havi költségei, 24 százalékuk viszont csökkenésről számolt be. Utóbbi arány kedvezőbb, mint a korábbi mérésekben, de nem ellensúlyozza teljesen azt, hogy továbbra is minden második fiatal költségnövekedést érzékel.
Az összegszerű változások még pontosabban mutatják a képet. Akik a megélhetési kiadások növekedéséről számoltak be, átlagosan 41 ezer forintos többletet említettek. Akik csökkenést tapasztaltak, azok átlagosan 29 ezer forinttal kevesebbet költöttek. Az összes megkérdezettre vetítve, vagyis a változatlan költségeket jelzőket is beleszámítva, a havi megélhetési költségek átlagosan 14 ezer forinttal emelkedtek. Bár ez közel áll a tavalyi 12 ezer forintos átlagos növekedéshez, azonban a kiadások bővülése nem gyorsult tovább, inkább egy 10–15 ezer forintos havi többletteher körül stabilizálódott.
„Hiányos” a bevételi oldal
A kiadások fedezetét jelentő bevételeknél is vegyes a kép. A fiatalok 36 százaléka számolt be arról, hogy nőtt a havi bevétele az elmúlt egy évben: 9 százalék jelentős, 27 százalék kisebb mértékű növekedést érzékelt. A válaszadók 32 százaléka szerint nem változott a havi bevétele, míg 21 százalék csökkenésről számolt be. A bevételnövekedést érzékelők aránya azonban alacsonyabb, mint a korábbi mérésekben: 2023 első negyedévében még 50 százalék, 2024-ben 48 százalék, 2025 ugyanezen időszakában pedig 44 százalék mondta azt, hogy nőtt a havi bevétele. A mostani 36 százalékos arány ugyan nem kiugró visszaesés, de a csökkenő trend folytatása, és azt is mutatja, hogy a jövedelmi oldal kevésbé tudta követni a megélhetési költségek változását.
Az összegek itt is árnyalják a képet. Akiknek nőtt a bevételük, azok átlagosan 63 ezer forintos havi emelkedésről számoltak be. Akiknél csökkenés történt, ott viszont átlagosan 88 ezer forinttal lett kevesebb a havi bevétel. Az összes megkérdezettre vetítve a fiatalok havi bevétele átlagosan csak 4 ezer forinttal nőtt, ami elmarad a megélhetési költségek 14 ezer forintos átlagos emelkedésétől.
A mostani eredmények alapján a fiatalok anyagi mozgástere kis mértékben szűkült. Igaz, a költségek emelkedése már nem olyan jelentős, mint korábban és kevesebben számolnak be jelentős drágulásról, de a bevételek átlagos növekedése még így sem tudja ellensúlyozni a havi kiadások bővülését. Emiatt sok fiatal érezheti úgy, hogy bár a gazdasági környezet papíron kedvezőbb, a saját pénztárcájában ebből csak korlátozott javulás látszik.
