Magyarországon a felső vezetői pozíciók húsz, az első számú vezetői szerepeknek pedig mindössze a hat százalékát töltik be nők. Összeállításunkban sikeres női vezetőket kérdeztünk kihívásokról, esélyekről és arról, hogy mi mozdíthatná előre a nemek közötti egyenlőséget.
A teljesítmény számít
HÍVES Beáta
Next9 Communications, társalapító ügyvezető
Nem szeretek a „női” kártyával játszani, mert nem hiszem, hogy szakmailag ez határozna meg. A pályám során szerencsés voltam: sok kiváló mentor vett körül, az ügyfelek között számtalan fantasztikus női és férfi vezető, akiktől rengeteget tanultam és tanulok a mai napig. Különösen nagyra tartom a tehetséges női vezetőket, a szakmában több példaképem is van.
A munka és a magánélet közötti egyensúly megtartása az egyik legnagyobb kihívás számomra. A kommunikációs szakmában a napi munkaidő soha nem ér véget 17 órakor, ez szinte állandó 7/24-es állapot. Szóval ebben bőven van hová fejlődnöm.
Büszke vagyok arra, hogy itt, a Next9-ban mennyi tehetséges nő dolgozik, ráadásul széles korosztályt képviselve. Ambiciózusak, bátrak és kiváló teljesítményt nyújtanak. Nálunk egyébként annyira erős a női jelenlét, hogy néha viccesen mondogatjuk azt is, hogy lassan férfi kvótát kellene bevezetnünk. De valójában abban hiszünk, hogy a minden szempontból kiegyensúlyozott csapatok működnek a legjobban.
Hiszek abban, hogy nemtől függetlenül a teljesítmény számít. Hosszú évek óta vagyok a Stevie Award for Women in Business díj zsűritagja, ahol évről évre látom, hogy a nők milyen elképesztő szakmai eredményeket érnek el. Ez mindig megerősít abban, hogy a tudás, a kitartás és a bátorság számít. A szemléletváltásban még rengeteg a tennivaló, de az a legjobb válasz erre, ha olyan eredményeket teszünk az asztalra, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni.
Belső egyensúly
JAMNICZKY Tímea
JCDecaux Hungary, vezérigazgató
Szerencsés vagyok, mert pályám során nem sűrűn fordult elő, hogy hátrány érne azért, mert nő vagyok. Női vezetőként nem volt nehéz érvényesülni, az esetek többségében azt tapasztaltam, hogy a teljesítmény, a kitartás és a hitelesség számít.
Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy minél több nő kapjon biztatást és támogatást ahhoz, hogy vezetői pályára lépjen. A példaképek és mentorok, a tudatos vállalati kultúra és a valódi esélyegyenlőségi gyakorlatok sokat segíthetnek ezen a téren. Ezért én is igyekszem visszaadni abból a támogatásból, amit a saját utamon kaptam.
A JCDecaux Hungarynél az esélyegyenlőség a működésünk része, a hazai menedzsmentben a női vezetők aránya ma már 40 százalék felett százalék van. Emellett több szakmai és társadalmi szervezetben is támogatom a fiatal tehetségeket, így a HBLF-ben, az Art is Business Perspektíva mentorprogramjában, miközben a Menedzserszövetségben és az UNICEF Magyarország Alapítványnál is aktívan dolgozom társadalmi ügyek megvalósításában.
A karrier és a magánélet egyensúlyára mindig tudatosan törekedtem. Meggyőződésem, hogy hosszú távon csak úgy lehet jól teljesíteni, ha közben megőrizzük a belső egyensúlyunkat. Számomra ez nem egy statikus állapot, hanem folyamatos figyelem, önismeret és újratervezés. Az életem során megtanultam, hogy a szakmai teljesítmény mellett szükség van olyan tevékenységekre is, amelyek feltöltenek, nekem az alkotás és a kreatív tevékenységek ilyenek.
Adjuk meg az esélyt
HEISZLER Gabriella
SPAR Magyarország, elnök, ügyvezető igazgató
Szerencsém volt, mert formális értelemben soha nem volt semmilyen megkülönböztetésben részem. Ugyanakkor informálisan látni kell, hogy ahhoz, hogy egy belső-külső kapcsolatrendszer fel tudjon épülni, nőként komoly hátrányunk van, hiszen amikor a kollégák megbeszélik, hogy megisznak meeting után egy sört, lehet, hogy elfelejtenek szólni a nőknek, és néha a sörözéseknél dőlnek el fontos üzleti kérdések. Nekem a legtöbb munkába az került, hogy lebontsam az ilyen informális akadályokat.
A karrier és a magánélet egyensúlyának megteremtése nehezebb, mint egy férfinak, és nem megy támogató család nélkül. Szerencsés vagyok, mert a családdal csapatként dolgozunk azon, hogy ezt az egyensúlyt meg tudjuk tartani.
A nők nem csak Magyarországon, hanem világszinten is hátrányban vannak, hiszen jellemzően a 30-as éveinkben szülünk, amikor a karrierlépések is a legfontosabbak az ember életében. Rendkívül fontos lenne társadalmi szinten elfogadni, hogy nem probléma, ha valaki 42 évesen lesz középvezető, és nem 35 évesen. Adjuk meg akár a kicsit idősebb női kollégáknak is az esélyt a vezetői pozícióra.
A hölgyeknek másfajta stratégiákat kell kidolgozniuk, mint egy férfi vezetőnek. Ha te ott vagy nőként egy olyan vezetői csoportban, ahol többségben vannak a férfiak, akkor mondhatod azt, hogy elnyomják a hangodat, de azt is, hogy itt csak két nő van, tehát ennek a kettőnek a hangját biztos, hogy jobban meghallják, mint a tíz férfiét. A kérdés tehát az, hogy hogyan keretezzük önmagunkban és kifelé az ilyen helyzetet.
Az élelmiszer-kereskedelem jellemzően egy női szakma, a kollégák nagyjából háromnegyede hölgy, és a vezetői kör közel fele is nőkből áll. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben rendben vagyunk, de itt is vannak súlyponti területek, ahol szeretnék több hölgyet.
Számomra nagyon fontosak a nemek közti egyenlőséget előremozdító kezdeményezések, a HBLF-nél dolgozom ezen a legtöbbet, többek között a WILL program keretein belül és a mentorprogramokon. De említhetnék hasonlót a Menedzserszövetségnél is.
Kalocsai Magdolna
