A magyarok több mint fele közvetlenül, több mint tizedük közvetlen környezetén keresztül tapasztalta meg a 2008-as válság hatását, ami közel harmaduknál okozott életszínvonal-romlást. Ennek ellenére nem az újabb válságtól félnek a legtöbben, sokkal riasztóbb a globális felmelegedés és a természeti erőforrások kimerítése.
A teljes magyar lakosság valamivel több, mint felét (52%) érintette személyesen a válság, további 13 százalékukra pedig nem volt hatással, de a közvetlen környezetükre igen. Az idősebb 50-59 éves korosztály körében magasabb a személyes érintettség aránya (72%). A válság a magyar embereket életszínvonal romlás (28%), jövedelem csökkenés (26%), munkahely elvesztése (13%), eladósodás (13%) és egészségügyi probléma (11%) formájában érintette. A krízis kialakulásának legfőbb okai között a devizahitelezés elterjedését (46%) és az emberek túlzott hitelfelvételét (38%) vélik. A nemzetközi körülményeket – ingatlanpiaci válság az USA-ban – ezzel szemben jóval kevesebben (20%) teszik felelőssé, jellemzően a diplomások (37%) és az átlag feletti szubjektív keresettel rendelkezőek (50%) gondolják a határon túli események szerepét sorsdöntőnek.
A hitelfelvételek száma nő, de mi van a fejekben a hitelekről?
A lakáshitel szerződések száma az elmúlt években jelentősen nőtt: míg 2014-ben 273 844 kihelyezés történt, addig 2018-ban ugyanez a szám 460 518-ra emelkedett, derül ki az MNB adataiból. A Hitel Monitor historikus adatai is ezt a tendenciát támasztják alá, a hitel felvétel elfogadottsága évről évre nő: a lakásvásárlásra szánt hitel 64-ről 70 százalékra, lakásfelújításra 46-ról 58 százalékra, az autóvásárlásra szánt külső anyagi segítség igénybevételének elfogadottsága pedig 27-ről 46 százalékra növekedett az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a hitelekbe vetett bizalom is nőtt, mára a lakosság közel fele (48%) gondolja úgy, hogy ha alaposan megvizsgálják a feltételeket, nem kell tartaniuk attól, hogy visszafizessék a felvett összeget.
Új jelenség, hogy nincs egy kifejezett kockázattípus (pl. rejtett költségek, apróbetűs részek, kamatok változása), ami különösen sokakat aggasztana, hanem akiben negatív érzések vannak, általánosságban tart a hitelfelvétel kockázatától (47%). A jövedelem nagyon meghatározó az elfogadás tekintetében: az átlag felett keresők csupán 26 százaléka véli ugyanezt, illetve az összes hiteltípust (lakáshitel, gépjárműhitel, hitelkártya, személyi kölcsön) alig 12 százalékuk véli rizikósnak. Pénzügyekről főként online újságokból tájékozódunk (30%), de az internetes szaklapok (28%), a TV műsorok, híradó (28%) és az ismerősökkel, családtagokkal való beszélgetés is (25%) jó források. Jellemző, hogy akiket érintett a válság azok jobban odafigyelnek (81%). Úgy tűnik tehát, hogy a tájékozottság egyfajta biztonsági stratégiát nyújthat.
Vajon lesz gazdasági mélyrepülés?
A globális problémáktól való félelmek kérdéskörét vizsgálva a megkérdezettek nem a gazdasági válságot említették első helyen, ezt csupán a harmadik helyre sorolták (59%). Elsőként a természeti erőforrások kimerítése (64%) majd a globális felmelegedés (63%) szerepelt. Ugyan a világszintű problémák jobban aggasztanak bennünket, de a megkérdezettek fele egyetért abban, hogy várható újabb válság néhány éven belül (51%). Azok, akik személyesen tapasztalták meg a krízis hatásait, érthető módon még inkább aggódnak egy újabb kialakulásától (69%). Így nem meglepő, hogy pénzügyi óvatosság jellemez minket: igyekszünk minél előrelátóbbak lenni a döntéseinknél (72%), és megtakarításnál, befektetésnél inkább az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb formákat választjuk (54%).
