Tavaly a vártnál gyorsabban, 4 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami jóval magasabb az EU 2,6 százalékos átlagánál, a régióban azonban csak közepes ütem. A növekedés idén is megközelítheti a 4 százalékot a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.
A beruházások tavalyi 17 százalékos növekedése idén közel felére lassul, a fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése lényegében fennmarad. Bár tavaly az államháztartási folyamatok jelentősen eltértek az előirányzottól, nem került sor a 2018. évi költségvetés felülvizsgálatára. Így a terv szerint idén az EU harmadik legmagasabb, 2,4 százalékos GDP-arányos deficitje lehet Magyarországon, ami nem tartalmaz kellő tartalékot a nehezebb időkre – idézi az MTI a GKI elemzését.
Az elemzés szerint a magyar gazdaságba áramló EU-transzferek és a lakosság vásárlóerejének bővülése idén markánsan lassul, de gyors marad. Az előbbi következtében a beruházások dinamikája nagyjából megfeleződik. Ez elsősorban az állami beruházásokat érinti, amelyek tavaly közel 60 százalékkal bővültek, de az üzleti szféra fejlesztéseinek növekedési üteme sem éri el a 2017. évi 14 százalékot. A bruttó keresetek dinamikája is jelentősen, a tavalyi 13 százalékról 7 százalék körülire fékeződik, ami 4-5 százalékos, gyors, de a tavalyi felére csökkenő reálkereset-emelkedést jelent. A minimálbér ugyan a tavalyi 15 százalék után az idén 8 százalékkal emelkedik, ami így kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentős.
A GKI közölte: az infláció a tavalyi 2,4 százalék éves átlag után januárban 2,1 százalék volt. Idén az infláció megközelítheti a 3 százalékot. Bár a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg a belföldi árakban, ez költség- és keresleti oldalról is árnyomást jelent. A világpiaci energiaárak stagnálása esetén az infláció gyorsulása kisebb lehet.
Az ipari termelés várhatóan a tavalyi 5 százalék körül alakul. Az építőipar 30 százalékos szárnyalása nagy visszaesést követően alakult ki, idén 10 százalék körüli bővülés várható a GKI szerint. 2017-ben 14,4 ezer lakás épült, 2018-ban ez megközelítheti a 20 ezret. A tavalyi mezőgazdasági visszaesést viszont, átlagos időjárás esetén, bővülés követi.
Az előrejelzés szerint a kiskereskedelmi forgalom a lassuló keresetnövekedés ellenére – részben a lakosság növekvő vásárlási és hitelfelvételi hajlandósága következtében – a tavalyi 5 százalék közeli ütemről alig lassul. A munkanélküliség 2017 végére 4 százalék alá esett, a foglalkoztatás – a közmunkások csökkenő száma ellenére – 1,6 százalékkal bővült. Ez idén a viszonylag gyors növekedés és a munkaerőhiány ellenére lassulni fog. A mobilizálható emberek száma ugyanis részben a rossz képzési struktúra, részben a külföldi munkavállalás, részben pedig egyes rétegek gyenge munkakultúrája következtében korlátozott.
A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9 százalék, az előirányzott 2,4 százaléknál lényegesen alacsonyabb lett. Ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű megelőlegezése következtében a pénzforgalmi deficit csaknem 70 százalékkal meghaladta az előirányzottat. A várttól jelentősen eltérő bevételi és kiadási folyamatok, a feltehetőleg módosult kormányzati elképzelések ellenére nem került sor a még tavaly tavasszal elfogadott 2018. évi költségvetés nyilvános felülvizsgálatára. Nem csoda, hogy a költségvetési politika átláthatósága szempontjából Magyarország az utolsó helyen áll az EU-ban – közölte a GKI. Így 2018-ra jelenleg a GDP-arányos deficit 0,5 százalékpontos, 2,4 százalékra való, kirívó emelkedése van előirányozva. Az EU prognózisa szerint az EU-ban csak a román és francia államháztartási hiány lesz ennél magasabb. A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben, de jelentősen csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74 százalékos volt. Idén 2,5 százalék körüli deficit és nagyjából 73 százalékra csökkenő GDP-arányos államadósság várható – közölte a GKI.
