December 10. Az emberi jogok világnapja. A „világ first lady-jének” is nevezett Eleanor Rooseveltnek nagy szerepe volt az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elkészítésében és – többek között – a női egyenjogúsághoz vezető út kikövezésében. Egy friss kutatás is erre mutat rá: a nők vezetői szerepvállalása lassú, de növekvő tendenciát mutat, az úgynevezett üvegplafon repedezni látszik.
Üvegplafon: korlátok, amelyek megakadályozzák a nőket, hogy egy bizonyos szintnél feljebb jussanak egy adott hierarchiában. Az ENSZ friss adatai alapján jelenleg nincs olyan ország, ahol a nők elérték volna a teljes egyenjogúságot. A globális menedzseri pozícióknak alig több mint negyedét töltötték be hölgyek 2019-ben a világon, és a cégek kevesebb mint ötödének volt női legfelső vezetője.
A politikában ennél jobban látszanak a javulás jelei, a világ parlamenti mandátumaiban megkétszereződött a hölgyek aránya, azonban így sem érte el a 25 százalékos határt. A nők által betöltött miniszteri pozíciók részaránya megnégyszereződött az elmúlt negyed évszázadban az ENSZ adatai szerint, ezzel átlépve a 20 százalékot.
Egy nemrég Amerikában és Magyarországon is elvégzett reprezentatív kutatás rávilágít, hogy a női vezetői szerepek bővülésének lehet további alapja. A választópolgárok többsége számára ugyanis egyáltalán nem számít a jelölt neme, sem itthon, sem a tengerentúlon.
Tízből 8 hazai választónak nem fontos az általa támogatott politikai jelölt neme, hiszen jellemzően értékrendje szerint választjuk meg, hogy kire szavazunk. Amerikában az emberek közel háromnegyede vallja ugyanezt, közülük azonban a jelölt személye kétszer akkora arányban nyom a latban, mint itthon – derül ki a Lounge Group kutatásából.
Itthon a jelölt neme többnyire a 40-49 éveseknek, illetve a községekben lakóknak számít leginkább, illetve a községek és Kelet-Magyarország az, ahol ez többek számára fontos kérdés.
A cégcsoport 2020 év elején végzett kutatása is arról számolt be, hogy döntő többségben voltak azon vélemények, miszerint több női vezetőre lenne szükség. Ezt a tendenciát hivatott alátámasztani az is, hogy egyre több országban – többek között a tengerentúlon is – az említett üvegplafon repedései már korábban keletkeztek, az USA-ban 2018 és 2020 között ötödével lett magasabb azon női vezetők aránya, akik valamilyen politikai szerepkört vállalnak.
Martha McSally az Egyesült Államok első olyan női vadászpilótája, aki szenátori tisztségig jutott. Elise M. Stefanik 2015-ben, harmincévesen, a valaha volt legfiatalabb republikánus politikusnőként került be a Kongresszusba, Amy Coney Barrett pedig a legfelsőbb bíróság legfiatalabb női tagja.
Hazánkban sem kell messzire menni, egyre több hölgy erősíti a legbefolyásosabb magyar nők táborát. A Magyar Posta Biztosító elnök- vezérigazgatója, az Igazságügyi Minisztérium vagy a Magyar Telekom Nyrt. vezető székeiben is hölgyek foglalnak helyet.
