Nyaralni indul? Erre ügyeljen!

A felhőtlen pihenéshez nemcsak a megfelelő túra-vagy strandfelszerelésre van szükség, tájékozódnunk kell a helyi szokásokról és az országban kötelező védőoltásokról is.

„Mielőtt útra kelünk, alaposan megtervezzük, hogy mivel utazunk, hol szállunk meg, milyen látnivalókat szeretnénk megtekinteni. Ám, már az úti cél kiválasztásakor érdemes utánajárnunk annak is, hogy melyek azok az egészségügyi kockázatok az adott országban, amelyek ellen lehetséges, hogy csak a védőoltás nyújt védelmet. Ez azért is fontos, mert a védettség egyes esetekben több oltás után, akár hat hét alatt alakul ki. A legcélszerűbb, ha felkeresünk egy infektológus szakorvost, aki a kötelező oltások mellett praktikus tanácsokkal is ellát minket a betegségek elkerüléséről” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa, utazási tanácsadója.

Melyek a leggyakrabban javasolt védőoltások utazás esetén?

  • Itthon és külföldön is a belesetek jelentik a leggyakoribb egészségügyi problémát. A tetanusz elleni ismétlő oltás 10 évenként mindenkinek javasolt. Külföldi út előtt, az ottani járványügyi helyzetnek megfelelően, ki kell egészíteni a diftéria, a szamárköhögés, vagy akár a gyermekbénulás elleni komponenssel.
  • Étellel, vízzel átvihető a fertőző májgyulladás (hepatitis A) kórokozója, ami ellen igen hatékony védőoltás létezik. A két oltás már 15 éves védettséget ad, rendszeres utazóknak kifejezetten ajánlott. A 33 életévüket betöltöttek a kombinált oltással (hepatitis A és B) két betegség ellen is védettséget kapnak. Vigyázat, ebből kettő kell: indulás előtt, majd egy emlékeztető 6 hónap múlva!
  • Ha az úti cél Afrika, valamint Közép- és Dél-Amerika, akkor szóba jön a sárgaláz elleni védőoltás. Néhány országban ez a beutazás feltétele!
  • Afrikában és Közép-Amerikában, valamint az indiai szubkontinensen és Ázsiában a hastífusz és a veszettség elleni oltásoknak is helye van.
  • Hosszabb időre kiutazóknak – például diákoknak, munkavállalóknak – vagy családlátogatást tervezőknek a kanyaró kockázatával is számolni kell, de a bárányhimlő elleni védettséget is megkövetelhetik.
  • Krónikus betegségben szenvedők, immunkárosodottak (immunmoduláló készítményt kapók, daganatos betegek) vagy léphiányosak hajlamosak súlyos lefolyású pneumococcus fertőzésre és szövődményes influenzára. Ezeket az oltásokat, akár a háziorvosuktól vagy gondozóorvosuktól is kérhetik.
  • A malária megelőzésének több módja van: a parazita szaporodásának megakadályozása gyógyszerrel és a rovarriasztás. Ez utóbbi alkalmas a Dengue láz, a Zika vírus fertőzés megelőzésére is.

Milyen tényezők befolyásolhatják a védőoltásokat?

  • Az életkor, az egészségi állapot, az utazás időtartama és körülményei együttesen határozzák meg, hogy melyik fertőzéssel szemben szükséges a védelem.
  • Vannak olyan esetek, mint például az akut lázas állapot, a várandósság, vagy allergia az adott oltóanyaggal szemben, amikor a védőoltást el kell halasztani, vagy más oltóanyagot kell alkalmazni.
  • Különböző kóros állapotok, mint például a daganatos megbetegedések, a kemoterápia vagy a szteroidos kezelés befolyásolhatják az oltóanyag hatékonyságát, így ezekről mindenképp javasolt tájékoztatni a szakorvost.

„Egy egzotikus utazás különleges élmény, amelyre sokat készülünk és sokat is áldozunk. Ne hagyjuk hát, hogy hosszan elhúzódó és kellemetlen panaszokat okozó, sőt olykor súlyos szövődményekkel járó betegségek beárnyékolják a jól megérdemelt pihenést. Készüljünk fel minden szempontból még időben az utazásra” – tette hozzá a doktornő.