Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál, amely több mint két havi bérkülönbséget eredményez éves szinten. Így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja (Equal Pay Day), amely a férfiak és nők fizetése közötti szakadékra hívja fel a figyelmet Magyarországon, 2022-ben október végére esik.
A férfiak és nők fizetése közötti szakadék világszerte probléma, a társadalmi fejlettségtől, a probléma felismerésétől és kezelésétől függően különböző arányban. Mi is ez a szakadék? A nemek közötti bérkülönbség azt mutatja meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.
Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál, amely több mint két havi bérkülönbséget eredményez éves szinten. Így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja (Equal Pay Day), amely naptól számítva a nők a férfiakhoz viszonyítva a kevesebb keresetük miatt, év végéig ingyen dolgoznak, 2022-ben október végére esik.
Erre a problémájára hívta fel a figyelmet az Egyenlítő Alapítvány 2022. október 20-án, Egyenlítsük a béreket! című konferenciájával.
A nemek közötti bérkülönbség alapvetően ellentmond a legtöbb országban, így Magyarországon is elfogadott törvénynek, “az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvének”. “Ez a bérkülönbség azonban számos kulturális, jogi, társadalmi és gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, ami messze túlmutat az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás kérdéskörén” – mondja el Zorigt Burtejin, az Egyenlítő Alapítvány szakértője, kutató, politológus. - “A nők sok esetben egyszerűen kevesebb időt töltenek fizetett munkában, mivel több időt töltenek fizetetlen, úgynevezett láthatatlan munkával. Ezért sokszor megszakítják a karrierjüket (gyermekvállalás, idősek gondozása). Ez nem csupán az órabérre, keresetre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és a nyugdíjat is befolyásolja. A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat.”
Egy érdekes tényt is megemlít a szakértő. “Már a fizetési megállapodásokban jelen van a nemek közötti eltérés, amelyet csak részben okoz a munkáltatók diszkriminációja, másik részben pedig az, hogy a női jelöltek kevesebbet kérnek az állásinterjúkon, és ritkábban kérnek fizetésemelést, mint férfi kollegáik” – mondta el Burtejin. “Pedig a nők fizetésének növekedése csökkentheti a nők körében a szegénységi rátát, csökkenti a nemek közötti különbségeket az öregségi nyugdíjak terén és pozitív hatással van a gyermekeikre is.”
Dr, Csisztu Zsuzsa, újságíró, sportjogi szakjogász előadása nyitotta meg a konferenciát. “A sportban sokat javult a helyzet, de még mindig jelentős különbségek vannak a női és férfi sportolók díjazása között.” - mondja el a szakember, aki arra is rávilágít, hogy ugyanakkor gyors és nagyléptékű változtatásra is lehetőség van, ha a transzparencia jelen van. – “Még mindig nagyon alacsony a női sportolók láthatóságának aránya a sportmédiában, bár az utóbbi években számos kampány és lobbitevékenység támogatta ennek javítását. Van, ahol sikerül eredményeket elérni, a teniszpályán például, ahol már ugyanannyi a nők és a férfiak díjazása, például a Grand-Slam tornákon. Ugyanakkor a 2017-ben nyilvánosságra került eset, ahol kiderült, hogy a wimbledoni teniszbajnokság szakkommentátori feladataiért, John McEnroe több mint tízszeresét kereste annak, amit egy korábbi másik világklasszis, Martina Navratilova kapott, bizonyítja, van még teendő ezen a területen is”.
Kálmán Szandra, Magyarországot az EU gender bizottságában képviselő diplomata, az Egyenlítő konferenciájának előadója Ursula Von der Leyen-t idézi: “Ahogy Ursula von der Leyen is többször kiemelte, a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, de még sokat kell tenni az üzleti életben, a politikában és az egész társadalomban, hogy ez megvalósulhasson. Csak akkor érthetjük el ha kihasználjuk a nőkben rejlő teljes potenciált, minden tehetségüket, ötletüket. Ha a nők számára nem biztosítunk egyenlő esélyeket, lehetőségeket, az eredmény soha nem lesz kerek egész. "
A nemek közötti bérkülönbség általában még rosszabbá válik, amikor elérkezik a nyugdíj ideje. 2019-es adatok szerint nők az Európai Unióban 29%-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Azonban Magyarországon a nyugdíjkülönbség a férfiak és nők között jóval alacsonyabb az EU átlagnál, mindössze 10%.
Ezeknél a kérdéseknél fontos láttatni, hogy megváltoztatásuk közös társadalmi és gazdasági érdek, mind a nők, mind a férfiak érdeke. “A nők és férfiak bére közötti jelentős különbség arra mutat rá, hogy valójában a nők munkáját alacsonyabbnak ítéljük, hiszen a munka esetében sem működik ez másként, mint egy másmilyen termék esetében. A magasabb bérek ellenben több nőt ösztönöznek arra, hogy munkát vállaljanak, ami által nő a gazdaság termelési kapacitása és ezáltal a foglalkoztatás. A képlet egyszerű, lenne…” – vázolja a helyzet hátterét Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója és vezetője.
Az EU-s törvényi szabályozás is ez irányba mozdul, hiszen a nők munkaerő-piaci részvételének növelése és a nők és férfiak közötti bérszakadék megszüntetése pozitív hatással lesz az EU gazdasági növekedésére. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2030-ra ambíciózus, 78%-os foglalkoztatottságot tűzött ki a 20-64 korú lakosság körében, amely csak úgy sikerülhet, ha háromszor intenzívebben nő majd a női foglalkoztatottság a férfiakénál.
Mit tehetünk mi Magyarországon? Heal Edina szerint a következőket: “Egyrészt nyíltan és közérthetően kell beszélni a problémáról és megoldási javaslatokat kínálni a körülöttünk lévő országok jó példái alapján. Számos európai ország vezetett be a bértranszparenciát előíró szabályozást. Az Egyenlítő Alapítvány is fontosnak tartja egy ilyen törvény bevezetését, mert az átláthatóságnak köszönhetően a munkavállalók ismerni fogják az egyes cégeken belüli adott munkakörre vonatkozó bérszintet, így jogilag is megalapozottan tudnak érvelni a bértárgyalások során. Ez pedig pozitívan hathat a nemek közötti bérkülönbség csökkentésére. Tehát muníciót tudunk adni a munkavállalók kezébe. Készítettünk erről egy 12 pontból álló javaslatot a munkáltatóknak és munkavállalóknak, ha el akarnak indulni ezen az úton. Hiszen a cégek egy kis tudatossággal és odafigyeléssel rengeteget tehetnek a nemek közötti egyenlőségért.”
