Rendkívül alacsony áron próbálja megszerezni a Google a sajtókiadóktól a szomszédos jogokat, a nulla vagy szégyenteljesen alacsony díjak révén az újságírók maguk is elveszítik a törvényileg meghatározott 1/3-os részesedésüket – írja elemzésében a Corint Media. Az úgynevezett “Extended News Previews Agreements” megállapodások extrém alacsony díjakat határoznak meg, de igen átfogó jogosultságokat biztosítanak a Google számára, amely a szerződés megkötésével kizárja a szomszédos jogoknak a sajtókiadók és az újságírók javára járó licenceit.
A Google újabb kísérletet tesz arra, hogy tömegesen vásárolja meg a sajtókiadók jogait német és más európai kiadóktól, gyalázatosan alacsony árakon. Ennek érdekében a Google által kiválasztott kiadóknak levelet írnak és arra kérik őket, hogy kössenek megállapodást velük egy online eszköz vonatkozásában a sajtókiadói jogok Google általi használatára.
Az úgynevezett “Extended News Previews Agreements” megállapodások extrém alacsony díjakat határoznak meg, de igen átfogó jogosultságokat biztosítanak a Google számára, amely a szerződés megkötésével kizárja a szomszédos jogoknak a sajtókiadók és az újságírók javára járó licenceit. A Corint Media állítása szerint tudják, hogy mit vettek alapul az ENP megállapodások díjainak megállapításakor. Ezáltal a Google jól láthatóan kihasználja a helyzetét és ez semmiféle módon nem tükrözi a jogtulajdonosok részvételét a Google – felhasználó - „pénzbeli előnyeiben”, pedig ezt a vonatkozó német törvény előírja.
Domináns pozícióban lévő vállalatként egy alapvető termék – ebben az esetben a sajtókiadók és az újságírók felhasználási joga – árának saját maga általi meghatározása igen távol esik a mindenkire vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől. A múlt év végén a német versenyhivatal a Google-t és az anyavállalatát, az Alphabet vállalatot is „kiemelkedő, piacokon átívelő jelentőséggel bíró vállalatokként” definiálta és így egy új jogszabályi rendelkezés (Section 19a of the ARC) hatálya alá sorolta be őket, amelynek a célja a hatékonyabb beavatkozási lehetőség biztosítása, főként a nagy digitális csoportok viselkedése tekintetében – írja közleményében a Corint Media.
Ezt kiegészítendő a Német Szövetségi Versenyhivatal jelenleg is vizsgálódik a német sajtókiadók jogainak Google általi kezelése tekintetében, többek között a saját maguk előnyben részesítése miatt.
Kihasználnák a monopol helyzetet
A több ezer német jogtulajdonos között az ENP megállapodások nyomán szétosztandó összeget nagyjából 10 millió euróban határozták meg. Összehasonlításképpen: az ausztrál piacon, ami a német piac körülbelül egyharmada, a Google mintegy 100 millió eurót fizetett a szigorúbb szabályok miatt. Az, hogy a Google jelenleg az egyedi megállapodásokat erőlteti, jól mutatja a szándékát a monopol helyzete kihasználására. A múltban a vállalat már ajánlott némely kiválasztott kiadónak jobban fizető szerződéseket az úgynevezett „Google News Showcase” tekintetében és emellett forszírozta az úgynevezett ENP-megállapodásokat is.
Ezzel a megközelítési móddal a Google egyrészt minimális szinten akarja tartani a sajtókiadói jogok értékét azzal, hogy a lehető legtöbb európai kiadóval megköti az ENP-megállapodásokat a jogi biztonság elérése érdekében. Ugyanakkor az újságíróknak a (németországi) törvényi rendelkezésekben meghatározott joga a sajtókiadói jogokból származó bevételek egyharmadához, semmissé válik.
“A licencek Google által tervezett tömeges és gyors megkötése ennyire nyomott árakon egy újabb eszkalációs szintre emeli a digitális platformok és a sajtókiadók közti vitát. Ahelyett, hogy megfelelő díjazást állapítanának meg a sajtótartalmak használatáért az őket képviselő társaságokkal és az egyes kiadókkal egyforma árakon és egyforma feltételekkel, a Google ismét saját maga próbálja meghatározni a sajtókiadói jogok árát és kihasználva ezzel a piaci helyzetét. Ez példátlan a szerzői jogvédelemben és a piacgazdaságban, egy jogállamban és az egyenlő bánásmód ígérete mellett: egy 93 százalékos piaci részesedéssel rendelkező vállalat egyoldalúan és szabályozás nélkül eldönti, mennyit akar fizetni a tartalmakat rendelkezésre bocsátóknak. Ez olyan mintha egy monopóliummal rendelkező autógyártó úgy döntene, hogy ezentúl csak három eurót fizet majd a váltókért. És ha a beszállító ezt visszautasítaná, a váltókat akkor is kivennék minden este a gyártó tárolóiból annak hozzájárulása nélkül. A piaci zavar, amely régóta fennáll már a tartalmakat rendelkezésre bocsátók és a digitális platformok között, nagyon gyorsan az állami zavar szintjére emelkedne, ha nem érvényesítenék a kifejezetten ezen célokra létrehozott szerzői jogvédelmi és versenyjogi törvények rendelkezéseit. Mi csak figyelmeztetni tudjuk a sajtókiadókat, hogy ne adjanak jogosultságokat a tartalmaikhoz, a tevékenységük szívéhez, üveggyöngyökért cserébe” - nyilatkozták az ügy kapcsán Markus Runde és Christoph Schwennicke, a Corint Media ügyvezető igazgatói.
Így juthatnak pénzhez a hazai kiadók
Az Európa Unió irányelve nyomán a múlt évben a magyar országgyűlés is új szerzői jogi kategóriát, úgynevezett sajtókiadói szomszédos jogot iktatott jogszabályba. Ez lehetővé teszi, hogy a nyomtatott és internetes sajtótermékek kiadói az általuk készített tartalmakat sokféleképpen használó, és ebből jelentős bevételekhez jutó platformoktól - amilyen a Facebook és a Google - méltányos ellenértéket kapjanak. A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete közös jogkezelőként, a csatlakozó kiadók érdekeit egységesen és hatékonyan érvényesítve vesz részt a szükséges díjazási megállapodások megalkotásában, majd a jogdíjak beszedésében.
A sajtókiadói szomszédos jog létrejöttének köszönhetően a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik bizonyos online felhasználásánál, a platformok pedig csak akkor jeleníthetik meg ezeket a tartalmakat, ha ennek feltételeiről megállapodnak a kiadókkal.
„Megteremtődött a lehetőség, hogy a kiadók megfelelően védhessék és monetizálhassák tartalmaikat, így az innovatív, sokszínű és professzionális újságírásra fordított anyagi és szakmai erőfeszítéseik haszna ne csak külső szereplőknél jelenjen meg. A csatlakozó kiadói társadalom célja, hogy érvényesítsék jogaikat, méltányos díjazásban részesüljenek befektetéseikért, és a sajtó visszakapja a tartalmaiból származó bevételek feletti ellenőrzést. Piaci súlyát tekintve, a hazai kiadói társadalomnak már több mint 70%-a csatlakozott a rendszerhez” - jelentette be május elején Hivatal Péter, a Repropress elnöke.
A Repropress partnere a közös jogkezelés előkészítésében, a sajtókiadók szakmai szervezete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE). „A jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű és immáron megteremheti a lehetőséget arra, hogy a kiadók több bevételhez jussanak az általuk előállított tartalmak után. Európai szinten is komoly munka zajlik ezen a területen, és a hazai kiadóknak is eltökélt szándéka, hogy önkéntes közös jogkezelés formájában működjenek együtt, így juttatva érvényre a törvény által megalkotott keretrendszerben az érdekeiket. Az olvasók internetre vándorlásával párhuzamosan az online térben nem jön létre számottevő bevétel, miközben a tartalomelőállítás egyre drágul. Az online tartalmak olyan haszonélvezői, mint a Google kereső és a Facebook közösségi platform, eddig nem fizettek a kiadói tartalmak használatáért, miközben a kiadói tartalmakra és adatokra építették rá saját hirdetési üzletágukat. Az új sajtókiadói jog utat nyitott egy igazságosabb, versenyképesebb és innovatívabb online ökoszisztéma felé, ahol nem pár domináns szereplő diktál” - mondta Kovács Tibor, az MLE elnöke.
A kiadói szomszédos jog intézménye és annak közös jogkezelésben való hatékony érvényesítése lehetővé teszi, hogy a médiatartalmak előállítói és a globális technológiai platformok új, minden fél számára előnyös, partneri viszonyban működjenek együtt a médiafogyasztók, a felhasználók érdekében.
A jogkezeléshez csatlakozó egyesületi tagok aktívan részt tudnak venni a keretek kialakításában, a tagsági jogviszony azonban nem feltétele a jogdíjak igénylésének. A szervezet kiterjesztett hatályú közös jogkezelő tevékenysége jelenleg bejegyzés alatt áll. A bejegyzést követően kezdődhetnek meg a díjszabással kapcsolatos tárgyalások, amelyet az eljárást követően az igazságügyért felelős miniszter hagy majd jóvá. Várhatóan, idén ősszel már megkezdődhetnek a tárgyalások a jogdíjak beszedése kapcsán is.
