Eljött a ’startup darwinizmus’ és a ’Nagy Alkalmazkodás’ ideje – derült ki a Startup Operatív Törzs első online ülésén. Azt már mind tudjuk, hogy a koronavírus óriási hatással van a gazdaságra, bizonyos erősen érintett iparágakra, a munkavégzésre és a munkahelyek megtartásának kérdésére. Arról viszont kevesen beszélnek, hogy a megváltozott helyzet hogyan érinti a magyar startupokat és az egész ökoszisztémát. Ezért a Vespucci Partners, Magyarország legújabb okos tőkealap-kezelője összehívta a Startup Operatív Törzset egy videókonferenciára, hogy az ökoszisztéma különböző szereplői megvitassák a megváltozott helyzet lehetséges kimenetelét, hatását és konkrét tippeket adjanak a túlélésre.
„Az online összetartásnak köszönhetően ez az első olyan válság, amit nem különálló személyekként, cégekként él meg a világ, hanem már egy nagy közösség részeként. Megnövekedett a közösség ereje, nem csak a startupoknál, hanem a magánszemélyeknél is. Sokkal több mindent osztunk meg egymással, tudást, erőforrásokat, ezáltal összetartóbban és erősebben működik a közösség.” – nyilatkozta Balogh Péter, angyalbefektető.
Válságról van egyáltalán szó?
Mindenki nagyban emlegeti a válság szót a startupok kapcsán is, pedig inkább kihívásként kellene tekinteni rá. Amikor kényelmes a szituáció, az ember nem innovál. Ahhoz, hogy ezt megtegye, mindig kell lennie egy problémának, amire reagál. A korábbi világválság, vagyis Great Depression helyett ez inkább a ’Great Adaptation’, vagyis ’Nagy Alkalmazkodás’ időszaka lesz Sebastian Tamas, ökoszisztéma pásztor szerint, ami azt jelenti, hogy alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. „Eljött a ’startup darwinizmus’ ideje – tette hozzá. – Most lehetőség nyílik arra, hogy élesben kiderüljön, melyikük eléggé rátermett, hogy ténylegesen megfeleljen a startup leírásának, illetve kiben van benne a potenciál, hogy nagyon gyorsan és a lehető legkreatívabban reagáljon erre a helyzetre. A kényszerdigitalizáció korszakát éljük, kényszervállalkozások és kényszermegoldások születhetnek, de aki nem tud elég jól és gyorsan alkalmazkodni ehhez a helyzethez, az biztos vesztesként jön ki.”
Miért indulnak nagyobb eséllyel a startupok?
A startup, definíciója szerint gyorsan növekedő, dinamikus irányváltásra képes cég. A legfontosabb alapköve és kulcskompetenciája a változás. Ennek köszönhetően gyorsabban tud reagálni a piac változásaira, mint más kkv-k vagy multik. A startupok ugyanis az indulásuk pillanatától hozzá vannak szokva, hogy folyamatosan igazodniuk kell a piac igényeihez, formálniuk kell az értékajánlatukat és finomhangolni a terméküket. Emiatt várhatóan jobban tudnak majd az aktuális helyzethez is alkalmazkodni, mint más cégek. Az alapkompetenciák és az innovatív, ’startupos’ gondolkodásmód a krízishelyzet nyerteseivé teheti a startupokat, segítheti őket a túlélésben.
Na de kinek is van esélye arra, hogy túléljen?
Akárcsak a többi gazdasági szereplőnél, a válság hatása a startupoknál is iparágfüggő. Amennyiben befektetés szempontjából vizsgáljuk a helyzetet, nagy bajban vannak azok, akiknek mostanában fog elfogyni a tőkéjük, régen volt az utolsó tőkebevonási körük. Velük szemben viszont azok, akik most fejezték be tőkebevonást, nagy valószínűséggel át tudják vészelni ezt az időszakot. „Emberi erőforrás szempontjából azok a startupok fognak tudni túlélni, akik kezelni tudják a bizonytalanságot, és olyan vezetőik vannak, akik jól tudnak dönteni masszív stresszhelyzetekben” – nyilatkozta Balogh-Mázi Mária, a DreamJobs ügyvezetője. A HR szakértő azt is megosztotta a beszélgetés során, hogy a dolgozók 52%-a gondolja azt, hogy veszélyben van az állása. Pont emiatt a cégvezetők és a HR-esek legnagyobb feladata, hogy megnyugtassák az alkalmazottakat, ugyanis rémült dolgozóval nem lehet eredményeket elérni. Azok a startupok, akiket negatívan kellett volna érintenie az állapotnak, de mégis pozitívan jönnek ki a helyzetből, azért tudják ezt megtenni, mert nem pánikolnak, hanem gyorsan reagálnak a megváltozott piaci körülményekre és így 180 fokot is képesek azonnal változtatni a működésükön vagy termékükön.
A beszélgetés alatt elhangzott pár konkrét példa is arra, hogy különböző startupok milyen intézkedéseket hoztak ebben az időszakban:
A bevételük nullára csökkent és 60 százalékkal csökkentették az embereik számát, mégis pozitívan tekint erre a kényszerpihenőre a turizmus iparágban működő Let Me Inn egyik alapítója, Dencz Bálint. Ezt az időt a szolgáltatásaik fejlesztésére és a vírus elcsendesedése utáni időszakra való felkészülésre szánják.
Velük szemben, a felpörgött egészségügyi iparágban működő online orvosi szolgáltatással foglalkozó Dokiapp alapítója, Somogyi Tibor arról számolt be, hogy nekik pedig kifejezetten bővülniük kell emberi erőforrások tekintetében, magasabb KPI-okat kell állítani, távolabbi mérföldköveket előre kell hozni, vagyis tulajdonképpen kihasználni a háborús helyzetet.
A taxis applikáció, a Taxim egyből képes volt pivotálni, a taxisok lelkesen beszálltak az egészségügyi ellátás kisegítésébe, ételkiszállításba, hogy helyettesítsék a rengeteg kieső fuvart.
A Mártogatós csapata rendezvényekre szállított mártogatós krémeket, most pedig home office box-ok kiszállítására álltak át, hogy a munkatársak együtt tudjanak reggelizni online is.
A startupokat könnyebben érinti a kényszerdigitalizáció
A koronavírus miatt megváltozott munkarend megint csak kevéssé jelent gondot a startupoknak. Ők jobban hozzá vannak szokva az otthoni munkához. Ez hatványozottan igaz a fejlesztőkre, grafikusokra, online marketingesekre. Több olyan startup van, aki nem haladt annyit az elmúlt egy évben, mint az elmúlt egy hétben. A beszélgetések, kávészünetek, közös reggelik, ebédek megszűnésével jóval több idő jut a munkára. A karantén kényszerdigitalizáció óta többet és hatékonyabban dolgoznak, fókuszáltabban oldanak meg belső operatív folyamatokat, ügyfélszolgálatukat javítják, alakítanak a digitális felfedezhetőségükön. Sebastian Tamás például megosztotta velünk azt az érdekes adatot, melyet a RocketShepherd platformmal gyűjtöttek össze, hogy a magyar startupok csupán 43%-a rendelkezik angol nyelvű honlappal. Ez az időszak így arra is lehetőséget adhat, hogy minél több startupnak megszülessen az angol nyelvű honlapja és megjelenjen a közösségi média felületeken.
A Startup Operatív Törzs tagjai számos nagyon hasznos tanácsot is megfogalmaztak a startupoknak ennek a válság időszaknak a túléléséhez:
Napi újratervezés fontossága: arra kell fókuszálni mire van szüksége most az ügyfeleknek, nem számít, hogy pár hete, pár hónapja mi volt a szolgáltatás vagy az értékajánlat.
Napirend szabályozása: az eddigi megbeszéléseket ugyanúgy megtartani csak digitális formában.
Őszintén kell kommunikálni a csapatunkkal, az alkalmazottakkal. Az őszinte kommunikáció a bizonytalanság ellenszere. Ezzel el lehet kerülni, hogy ne találgatások legyenek a dolgozóknál.
A rendezvények elmaradása miatt felszabadulhat egy nagyobb büdzsé, amit vagy meg lehet spórolni vagy átcsoportosítani, ami megoldás lehet a bevételkiesésre. Tehát nem feltétlenül az a legmegfelelőbb költségcsökkentési módszer, hogy elküldjük az embereket.
„Kreatív megoldások születtek a piacon, elkezdték kölcsönadni az alkalmazottakat, erőforrásokat – mesélte Balogh-Mázi Mária. – Ha például felszabadul egy marketingesünk vagy mérnökünk, ne a kirúgás legyen az első gondolatunk, hanem próbáljunk meg olyan céget keresni, akinek esetleg szüksége lehet rá.” A szoftverfejlesztő cégek eddig is alkalmazták ezt a megoldást, de érdemes lenne kiterjeszteni minden típusú munkakörre.
Érdemes napi vagy heti szinten státusz hívásokat tartani, hogy mindenki számoljon be arról, hogy áll az adott munkával.
Vevőkkel és felhasználókkal való kommunikáció online vagy telefonos formában: ez az időszak egy jó lehetőség, hogy mélyebben megismerjétek őket és az igényeiket. Sok startup tapasztalta, hogy a ’social distancing’ érdekes módon akár még közelebb hozta őket az ügyfeleikhez az elmúlt hetekben.
Az állam is intézkedéseket hoz az innováció elősegítésére ebben az időszakban
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával – a veszélyhelyzetre reagálva – ötlet-és projektversenyt tervez meghirdetni olyan társadalmi kezdeményezéseknek, amelyek lehetővé teszik a krízisbe való gyors beavatkozást vagy hosszabb távon a negatív utóhatásokat képesek tompítani. Kölkedi Krisztián, az NKFIH ifjúságstratégiáért és startupokért felelős főtanácsadója hisz abban, hogy az ilyen társadalmi és gazdasági kihívásokra az innovatív gondolkodásmód adhat jó megoldásokat, ezért érdemes ezt a szemléletet – mindset-et – előtérbe helyezni. Véleménye szerint a hazai startup ökoszisztéma fejlesztését oktatási oldalról kell elsősorban fejleszteni. Épp ezért tervben van az egyetemistáknak szóló, ösztöndíj támogatással párosított, országos egyetemi startup program beindítása, melynek célja, hogy több ezer fiatal elsajátíthassa az innovációs gondolkodásmód alapjait.
Befektetői intézkedések és várható trendek a koronavírus idején
Ebben az időszakban élesen el fog különülni, hogy a befektető a meglévő portfólióra és az új befektetési lehetőségekre hogyan tekint: fel fog értékelődni számukra, hogy a meglévő portfóliójukat segítsék a túlélésben. Egy új befektetésnél viszont a legtöbb tőkealap behúzza a kéziféket, ki akarják várni hogyan alakul a krízishelyzet. Balogh Péter szerint a befektetőknek is flexibilisebbnek kell lenniük a startupokkal szemben, például a mérföldkövek betartatásában. „A jó befektetőnek segítenie kell a startupjait, fel kell tennie nekik egyesével a kérdést, hogy miben tud segíteni. Fontos, hogy befektetőként ezeknek a változásoknak ne a gátjai legyünk, ne 5 éves üzleti terv update-ekkel fárasszuk le őket, hanem segíteni kell, hogy rugalmasan és gyorsan tudjanak reagálni” – tette hozzá.
„A Vespucci Partners már a vírus megjelenésekor elindította a kommunikációt a portfólió cégeivel a témában. Megkérdeztük a csapatoktól, hogy befolyásolja-e a mérföldköveiket a válság, kell-e valamin változtatniuk és aszerint léptünk velük előre, illetve azóta is rendszeresen kommunikálunk a startupjainkkal, felmérjük a helyzetüket és segítjük őket, ahogy tudjuk” – nyilatkozta Sohajda Júlia, a tőkealap-kezelő alapítója és managing partnere.
„A nemzetközi tőkealap-kezelői piacon várhatóan lassulást és likviditási problémát fog hozni a válság a befektetések szempontjából. A tavalyi sikertelen IPO trendek miatt már év elején elkezdtek lefelé értékelődni a startupok cégértékei a tőkebevonási köröknél, a válság idején ez csak fokozódni fog” – fejtette ki véleményét Sohajda Júlia. A Vespucci Partners a krízishelyzet ellenére töretlenül keresi befektetési szándékkal az úttörő innovációval rendelkező startupokat, azokat a csapatokat előnyben részesítve, akiknek az aktuális helyzet miatt átalakuló, új piaci szükségletekre van megoldásuk. Az innovatív tőkealap még indulásakor létrehozott egy saját fejlesztésű online adatszobát, ami segíti a startupokat, hogy lépésről lépésre végig menjenek a befektetési folyamatban. Ez az eszköz a kényszerdigitalizáció időszakában elképesztő előnnyel jár.
Rövidtávon nagyon fontos szerepe lesz az EU-s és állami forrásoknak. Azok a befektetők fognak tudni most aktívan befektetni, akik ilyen forrással gazdálkodnak. „A magántőke visszavonult a csigaházába” – mondta frappánsan Balogh Péter, aki reméli, hogy a magántőke vissza tudja majd venni a szerepét a piacon és meg tud erősödni hosszú távon a krízis után.
Milyen utóhatásokra lehet számítani?
Somogyi Tibor szerint még nem lehet utóhatásokról beszélni, mert még magát a kialakult helyzetet sem ismerjük, a teljes ismeretlenbe tartunk, az eddigi konvenciók teljesen megszűnnek, ugyanis a Föld nyomott egy restart gombot. „Egy olyan erdőbe megyünk befelé, ahol még nem tudjuk merre dőlnek a fák, de ha virtuális kézfogással, egymással karöltve tudjuk ezt megtenni, akkor kitalálunk az erdőből közösen” – vizionálta a Dokiapp alapítója.
A történelem során egyértelműen kiderült, hogy minden krízishelyzet lehetőségeket szül és ezeket kell árgus szemekkel keresni. Nem fogunk ugyanoda visszajutni 1-2 év múlva, ahonnan elindultunk. Ez egy hatalmas, egész emberiséget érintő túra, aminek a végállomása teljesen más lesz, mint a kiindulópontja. Ami várható még, hogy felgyorsul a digitalizáció, például az iparban is. „Két év alatt is megvalósulhatnak azok az ipar 4.0-s megoldások, amik egyébként 20 év múlva valósultak volna meg” – fejtette ki véleményét Sohajda Júlia, a Vespucci Partners managing partnere.
„A Magyaroszágon jelenleg is működő 1450 magyar startup 40%-a fog megszűnni a következő évben.” – predikcionálta Sebastian Tamas. Emellett a startupok egy részénél jelentős bevételcsökkenés várható. Balogh Péter szerint az rossz stratégia, ha a startupok megpróbálják kivárni ennek az időszaknak a végét, ugyanis nem arról van szó, hogy néhány hónapra szünetel a világ, hanem hogy néhány hónap alatt átalakulnak a szokások, valamint új szokások, új piaci szükségletek jelennek meg és erre kell tudni kell reagálni és kreatívan felmérni, előre meglátni az új lehetőségeket, röviden meg kell tanulnia nem csak a startupoknak, de az egész világnak járatlan utakat járnia.
A Startup Operatív Törzs tagjai:
Balogh Péter (Baconsült) – Angyalbefektető
Sohajda Júlia (Vespucci Partners) – Kockázati tőkebefekető
Kölkedi Krisztián (NKFIH) – Állami szereplő
Balogh-Mázi Mária (DreamJobs) – HR szakértő
Sebastian Tamas (RocketShepherd) – Ökoszisztéma pásztor
Somogyi Tibor (DokiApp & EasyMaths) – Pozitívan érintett iparágú startupok alapítója
Dencz Bálint (Let Me Inn & Taxim) – Negatívan érintett iparágú startupok alapítója
