Ismét nőtt a tévézésre szánt idő a magyarok körében az első negyedévben, és már naponta átlagosan 36 percnyi reklámot nézett egy hazai tévéző. Bár a koronavírus-járvány miatti korlátozásak csak március második felében léptek életbe, mindössze két hét elegendő volt arra, hogy éreztessék hatásukat a tévézési szokásokon, így például a hírműsorokra már a képernyő előtt töltött idő több mint 10 százaléka jut.
Az idei első negyedévben naponta átlagosan 5 óra 09 percet töltöttek a tévékészülékek előtt a magyarok a Nielsen Közönségmérés adatai alapján. A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 első negyedéhez képest 9 perccel, míg 2018 első negyedéhez képest 3 perccel volt több. A növekményt elsősorban az 50 év alattiak generálták: a 4-17 évesek 19 perccel több időt töltöttek a képernyők előtt, mint 2019 első három hónapjában, és bár a 18-49 évesek 14 perccel tévéztek többet, mint egy évvel korábban, 2018 első negyedéhez képest csupán 2 perccel nőtt a tévénézési idejük. Az 50 év felettiek egyébként is magas tévénézési ideje 2019-hez képest 2 perccel, 2018-hoz képest 1 perccel nőtt.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,5%-át, átlagosan 4,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 első negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 1,9%-ot tett hozzá, de nem sokkal maradnak el tőlük a 4-17 éves fiatalok sem, amik a tévénézésre fordított idejük 1,6%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
A napi átlagos tévénézési idő felét – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 a vizsgált 103 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú adók is együttesen naponta átlagosan közel 5,4 millió nézőt értek el, akik több mint 3 és fél órát el is töltöttek ott.
Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2,2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan több mint másfél órát töltött el velük, akárcsak a filmcsatornákkal, melyek a tévénézési idő 10,7 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,9 millió nézőhöz jutottak el. A hírcsatornák 7,8%-os részesedést mondhattak magukénak, amely enyhén magasabb az egy évvel korábban mért közönségarányukhoz képest. A napi átlagos elérésük 2,5 millió volt, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 24 percet el is töltött ott.
A DVD/videó/videójáték kategória, amely 4,5%-ról 5,9%-ra növelte részesedését 2019 első negyedéhez képest, és naponta átlagosan 1,4 millió főt ért el, ami 300 ezerrel több, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 51 percet töltött el a nézésével. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egynegyedén osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport: az ismeretterjesztő- (6,5%) és életmód csatornák (3,1%), a gyerekcsatornák (6,5%), zenecsatornák (1,7%), a sportcsatornák (6,4%) és az egyéb csatornák (külföldi, azonosítatlan csat., egyéb képernyőhasználat – 4,6%).
Az idei első negyedévben a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,5%-os volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból magasabb arányt – 13,7%-ot képviselt. A többségében sorozatokat tartalmazó „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, és a tévénézési időből is szinte pontosan ugyanilyen arányt képviseltek. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,1%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 11%-ot – töltöttünk el velük. Ez enyhén magasabb a szokásos trendhez képest, ami feltehetően a márciusban kialakult vírushelyzetnek (is) köszönhető. A nézők tehát továbbra is aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen követik a napi eseményeket, fejleményeket a tévén keresztül. Bár a sportműsorok a sugárzási időből 7,3%-ban részesedtek, a műsorfogyasztásból csak fele ekkora arányt képviseltek. Ennek oka egyfelől, hogy nem voltak jelentősebb sportesemények az év első negyedében, másfelől pedig a koronavírus miatt számos esemény lemondásra került, és helyüket ismétlések töltötték ki.
Az ismeretterjesztő műsorok esetében a műsoridőből való részesedés közel 10% volt, de ahogy a sportműsorok esetében, itt is fele akkora volt a fogyasztási arány (5%). A kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat is tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő negyedét, és a tévénézési idő ötödét tette ki. Ez pedig nagyságrendileg megfelel annak az időmennyiségnek, amit hírekre és szórakoztató műsorokra együttesen fordítottunk.
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik, és ez a trend továbbra sem állt meg. 2020. január- március között naponta átlagosan 37 704 reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 2 861 reklámfilmmel több 2019 első negyedévéhez képest, és 8 741 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2018-ban 67, 2019-ben 70-71, 2020-ban pedig 73-76 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
A reklámfilmek naponta átlagosan 6 144 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 36 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 36,3 perc volt 2020 első negyedévében, ami fél perces növekményt jelent 2019 azonos időszakához képest. Nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: 2018 első negyedévében egy elért néző 120, egy évvel később már 133, idén pedig 135 reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon. Egy reklámfilm átlagosan 0,25 GRP-t ért el az idei első negyedév során, míg egy évvel korábban az egy reklámfilmre jutó GRP értéke 0,26, két évvel korábban pedig 0,29 volt.
